Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Bekény István: A levéltárak az oktatási és népművelési munka szolgálatában / 260–269. o.

központi állami levéltárak egyikébe. A személyi eredetű rondoknak abba a levéltárba való elhelye­zése, melyben annak a hivatalnak,, hatóságnak anyagát őrzik,, mellyel az illető személyi fond *kép­zője» szoros kapcsolatban állt, ellenemond az Irodalmi Levéltár jogosultsága elvének, amelyet eddig egészen más elvek szerint gyarapították anyaggal (A, V. Csernovh Az eddig emiitett hozzászólókkal szemben L. L, Szmoktunovics, a Levéltárügyi Főigazgatóság tudományos-módszertani osztályának vezetője, továbbá a pártlevéltár és a Történettudományi Inté­zet kiküldöttei a területi átrendezésekkel kapcsolatban az emiitett fondok átadása mellett szálltak sikra* •0 Golubcov a felszólalásokra adott válaszában hangsúlyozta, hogy a levéltárak nemcsak a tör­ténettudomány kiszolgálására hivatottak., hanem állami hivatalok is, amelyek az állam érdekeit szolgálják, nem helyes tehát a vitában csak a tudományos kutatás álláspontjára helyezkedni. A szovjet levéltárügy változatlanul a fond megbonthatatlansága elvi alapján áll, de fondok komplexu­mait adott esetben meg lehet bontani, ha igy kívánja az újonnan létesített területi egység hatóságá­nak érdeke, M. Sz, Sseleznyev zárószavaiban kifejezte meggyőződését a vita hasznosságát illetően és azt a véleményét hogy a szabályzat-tervezetet sok tekintetben konkrétabbá kell tenni ahhoz, hogy az valóban irányító jellegű szabályzattá válhassék, Béláy Vilmos A LEV ÉLIÁR AK AZ OKI ATÁSl ÉS NÉPM (J| VELÉSl _ MU N1U SZOL GÁL ATÁB AN Ha a levéltár ügyünk felszabadulás utáni alakulását megpróbáljuk nagy vonalakbanszámbf*.­vennip megállapíthatjuk, hogy a kétségtelenül minden egyebet megelőző feladatunkon, az iratok fi­zikai megőrzésével járó munkákon kivül meglepően sok mindennel fogleik óztunk. Alig képzelhető el a levéltári iratanyagnak olyan értékesítési, felhasználási területe, amelyre egy-két többé-kevésbé sikerült próbálkozás, hosszabb-rövidebb ideig tartó kampány ne jutott volna. A népgazdaság meg­segítése (a levéltári anyagban rejtőző, és az államnak sok esetben jelentős anyagi hasznot jelentő dokumentumok feltárása és az illetékes szerveknek való felkínálása által), az államigazgatási munka megjavításában való közreműködésre irányuló kísérletek, történelmi tárgyú színdarabok előadásá­nál a kort dokumentáló iratok kiállítása, az iratoknak a politikai agitációs munkában való felhasz­nálása s nem ütoisósorbat a történettudományi, munkásmozgalom-történeti kutatásoknak a szoros értelemben vett levéltári munka határait messze túlhaladó mértékben való támogatása csali néhány találomra felsorolt stációi annak az útnak, melyet részben végleges helyünket, igazi utunkat ke­resve megtettünk. Azzal tehát senkisem vádolhatja levéltár ügyünket hogy népünk nagy erőfeszíté­seiből nem igyekezett volna a maga részét kivenni Különös nyomatékot kap ez a megállapítás, ha meggondoljuk, hogy elsőrendű feladatunkat az iratok megőrzésével kapcsolatos munkánkat milyen kedvezőtlen körülmények között kellett el­látni. Csak a felszabadulás utáni években s különösen a levéltárügy államosítása után vált tudatossá ETindnyájunk előtt hogy a levéltárak munkaterületének határai távolról sem azonosak a levéltári raktárak falaival. Jóval a szovjet levéltári elmélet megismerése előtt primitívebb elgondolásban és megfogalmazásban bár. de az egységes állami levéltári fond fogalma már élő és ható tényezője volt munkánknak,, Felébredt a levéltárosokban az a tudat hogy minden más, nálunk illetékesebbek­től függetlenül mi is felelősek vagyunk minden jelentősebb iratért, mely ebben az országban elkal­lódik, zúzdába kerül, vagy más módon pusztul eL S ez a felelősségtudat lett a továbbiakban egész munkánk mozgatója és mértéke. Ha annakidején nem gondoskodunk arról, hogy a szerveknél még kintlévő iratok biztonságba jussanak, vagy begyújtsuk azokat raktárainkba, ha nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy egyes lelkiismeretlen, tudatlan vagy ellenséges érzületű elemek selej­tezés címén értékes, s nem egy esetben saját bűneiket igazoló dokumentumokat el ne pusztithas­260

Next

/
Thumbnails
Contents