Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Irodalmi levéltár és személyi fond a szovjet levéltárügyben és levéltártudományban / 250–254. o.

1944-ben siker Ut az egész levéltárat szerencsésen, veszteség nélkül visszaszállítani Moszkvába, 4954-ben speciálisan e célra épült uj épületbe költözött a levéltár, Itt az őrzés feltételei megteleltek a kívánalmaknak. -1954-ig rendezték és számbavették az egész anyagot és elkészítették a levéltár Útmutatóját Í952 januárjától kezdve a levéltár valamennyi fondját lehetett már használni, -1955-ben uj nevet kapott a levélíár, olyat amely jobban megfelel az anyag jellegének : a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltára (CGALI). A levéltár belső szervezete a következő: három osztály létesült az anyag tudományos-technikai feldolgozására, ezenkívül van begyűjtési (kiegészítési) és nyilvántartási, tudományos kiadván előkészítési osztály, az anyag tudományos és tájékoztatási célból való felhasználásának osztálya, végül kutatóterem. Az 1955. évben a kutatóterem forgalma 450 fő volt. Ezek a kutatók 8-120 lap terjedelmű kiírást és gépírásos másolatot és 34 77 fényképet kaptak a levéltárból. A kutatási témák természetesen igen változatosak, a szerzők által felsoroltak közül csak egyet-kettőt emelve ki, ilyenekkel találkozunk : <Az orosz klasszikus filozófia hatása a grúz társadalmi nézetek kialakulására*, vagy • Orosz-lengyel művészeti kapcsolatok*, A kutatóterem statisztikája szerint 27 kutató foglalkozott V.Vo Majakovszkijjal, 64 N, G, Csernüsevszkij-vel, 28 N, A, Usztrovszkijjal stb. A levéltár 48 dokumentumkötetet készített eddig kiadásra, többek közt A.P. Csehov, LJ. Rjepin, N-.A. Rimszkij-Korzakov életmüvének bemutatására. Jelenleg főleg írók és művészek személyi fondjainak, valamint irodalmi társaságok és egyéb intézmények fondjainak begyűjtését szorgalmazza a levéltár. Néha vásárlás, sokkal gyakrabban ajándékozás utján gyarapszik a levéltár állománya (legújabban pl. N,Sz. Tyihonov költő és Sz.Sz. Prokofjev zeneszerző fondját kapta meg a levéltár)„ Viszonylag igen rövid idő alatt mintegy 4945 *fondképzö» anyaga került be a levéltárba, és ez 368 420 őrzési egységet tartalmaz. Az uj szerzeményben rengeteg eredeti Lomonoszov, Puskin, Gogol stb. kézirat is található. 4952 óta igen jelentősen gyarapították szovjet szerkők anyagával is a levéltárat, amely korábban főleg a forradalomelőtti rondok gyűjtését szorgalmazta. A cikk ezután részletesen tárgyalja azt a kérdést, hogy a levéltár egyes nevezetesebb fondjaiban mire vonatkozólag lehet kutatást végezni. Megtudjuk, hogy P.A. Grivcov műfordító fondjában számos Balzac, Flaubert és Stendhal kézirat is található. Elsorolja, hogy a hires festők, .illusztrátorok, karikaturisták fondjaiban melyik ismert képüknek, vagy rajzuknak vázlatai őriztetnek. Az építészek, tervezőmérnökök fondjában számos középület, híd, és egyéb műtárgy tervrajzait, a zeneszerzők fondjaiban eredeti partitúrákat találnak. Ez a levéltár őrzi többek közt a hires Pjatnyickijkórus alapitójának fondját is. A filmrendezők anyaga közül kiemelkedik Sz.M. Eisensteiné, akinek fondjában 4ü00-nél több dokumentum mutatja be a nagy rendező életmüvét. Ebben a fondban számos külföldi iró és művész (Th. üreiser, L Pirandello. P. Robeson, St. Zweig, stb.) eredeti levelét őrzik. ht cikk sajnálattal állapítja meg, hogy még mindig igen sok irodalmi vagy művészeti jelentőségű fond van muzeumok és könyvtárak örizetében. így pL Lermontov a nagy orosz költő fondja nem kevesebb mint 6 őrzőhely közt van szétszórva (egyes részei e levéltárban, másoka ' Lenin Könyvtárban, az Állami irodalmi Múzeumban, vagy a Lermontov múzeumban. Még ennél is képtelenebb helyzetbe került Rimszkij-Korzakov a nagy zeneszerző fondja : Szaltan cár c operája kéziratának egyik része a ieingrádi színház- és zeneművészeti intézetben, a második része az Akadémiai Színház könyvtárában, három felvonása pedig a Szaltikov-Scsedrin Könyvtárban van elhelyezve. A cikk befejezésül sürgeti a Jcndok szétszórtságának mielőbbi felszámolását és az irodalmi íondoknak az Irodalmi és Művészeti Levéltárba való egyesítését amint ezt a szovjet levéltárügy kiépítésének szelleme is megköveteli. Hogy az Irodalmi Levéltár speciális anyagának feldolgozása során milyen módszereket követ s ezek megoldásában milyen problémákkal találja magát szemben, azt ugyancsak az Isztoricseszkij Arhivból tudhatjuk meg : V,I. Popov, az előbb idézett cikk egyik irója, számol be ebben a levéltár sajátos íondíipusáhak a személyi fondoknak feldolgozása során alkalmazott módszereiről. A cikk megállapítja, hogy mind az állami levéltárakban, mind a muzeumok és könyvtárak kézirattárában igen sok személyi eredetű fondot, vagyis a társadalmi, politikai, tudományos, vagy művészeti életben nagy szerepet vitt személyiségekre vonatkozó vagy éppen azoktól származó iratUagya254