Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Nagy István: Johannes Papritz: A levéltártudomány alapkérdései / 228–235. o.

Maga az aktaköteg (Aktenbündel) kifejezés sem jó, mert a szó általános értelméből az következik hogy zsineggel vagy hevederrel legyen átkötve. Yannalí azonban olyan állagok is (sorozati anyagnál), ahol az iratokat nem feltétlenül kötik össze. Már azért sem helyes az aktafüzetet aktakötetet és'aktaköteget a bizottság határozata szerint egy kalap alá venni mert az ak't3-köieg (Aktenbündel) heterogénebb, mint a Tüzet és a kötet Aktaköteg előállhat például több aktaíüzet és kötet összekötéséből is. Tehát nem szinonim fogalmak, amint ezt a bizottság megállapította. Jobb volna a köteg ÍBündel) szó helyett a Büschel (csomó, nyaláb) szót használni egyes iratdarabok aktaszerüen nagyobb egységbe való foglalására, mert a Büschel (csomó, nyaláb), ellentétben a Bündellel (Köteg) nem feltétlenül van összekötve, lehet összekötött vagy össze nem kötött csomó is. A levéltári iratok fajtái (Archív aliengattungen), A terminológiai bizottság határozata szerint a levéltári iratok főfajtáí; az oklevél, akta (a levéllel együtt) és a hivatali könyvök { AmtsbücherK Meisner 4934 ben közreadott téziseiben a hivatali könyvek helyett kéziratokat (Handsehriften) javasol de ez szerencsére, mint helytelen, nem honosodott meg, így á hivatali könyvek, mint tertium genus, megmaradt a levéltári iratok három fajtája között Ezt egyéb meggondolások is alátámasztottál^ léhát e háromféleségről van szó illetve még egy féléről, ti. a levélről, amelyekből mint elemekbői, a levéltárak kisebb-nagyobb együttesei összetevődnek. A valóságban azonban P. szerint e három iratfajta nem teljesen egyöntetű elem, amelyből egy levéltári egység, regisztratura. proveniencia összetevődik, Az aktákat például már nem lehet elemeknek nevezni, mert az akta már kompozitum, még akkor is, ha csak egy fogalmazványból és egy tisztázatból áll. A hivatali könyvek (fogalmazvány kiadvány, határozat, stb,) lehetnek. Ezek szerint nem helyes elvi szempontból például az aktát és az oklevelet fogalompárnak minősíteni, amint ezt Meisner a «Fórschungen aus mitteldeutschen Archíven* cimü kötetben megjelent tanulmányában kifejtette Ugyanis az oklevelek az aktákkal és a hivatali könyvekkel szemben nem kompozitumok, hanem elemek. Lényegében egyedi iratdarabok aminthogy a levél és az ügydarab. (Aktenstück) is az. P tehát az oklevelet a levelet és az akta egyes iratdarabjait minősíti csak a levéltári anyaj* elemeinek, Eleknek az elemeknek eddigi értelmezéséhez is sok hozzáfűzni valója van, sőt értékelésében meglehetősen merész elgondolásokat vet papírra, P szerint ugyanis a levéltár elemeit tü» lajdonképp nem lehet a renti típusokra szétválasztana Nézetét az oklevél elemzésével támasztja alá. A szerző szerint az oklevél értelmezése a levéltári irodalomban nem egyöntetű, A diplomatika szakemberei általában formai és tartalmi jegyek alapján határozzák meg az oklevelet amikor kimondják, hogy az oklevél meghatározott kötött formában kialakított, jogot biztosító vagy jogot tanúsító irat Ára a forma és a tartalom egybevágósága nemcsak az eddigi értelemben vett oklevélnél, hanem a levélnél vagy az iratdarabnál sem. rendszeres vagy következetes, Vannak oklevélíormában kiállított iratok amelyek tartalmuk szerint csak levelek, vannak külső formájukban levelek, amelyek' ezzel szemben tartalmilag Oklevelek, mert jogot biztosítanak, vannak iratok akta-formába^-, de nem aktaszerü tartalommal stb. Ezek szerint az egyes iratok (elemek) nem osztályozhatók a forma és tartalom kongruenciája szerint oklevelekre,, levelekre és iratdarabokra, A levéltár egyes iratairól (elemeiről) P. szerint csupán azt lehet biztosan megállapítani, hogy vannak külső oklevélformában, vagy külső levélíormában vagy külső aktaformában kiállított iratok, melyeknek belső tartalma változatosan lehet az amit eddig oklevél-, levél- vagy aktaszerü tartalomnak neveztünk, E megállapításából kiindulva Pc a levéltári iratok (elemek) újszerű sémáit állítja föl Az iratokat először is külső kiállítási formájuk szerint foglalja sémába. E szerint vannak'. A) Nem szabályozott formában kiállított iratok, i. levélforma, 2 oklevélforma, 3. jegy- vagy céduíaíorma, , v B) Szabályozott formában kiállított iratok, 4, aktaforma 5, könyv vayy füzetíorma. 6. ujabb szabályozott formák, mint például a postalap, telegram, din-forma m