Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - FIGYELŐ - Nagy István: Johannes Papritz: A levéltártudomány alapkérdései / 228–235. o.

Mindezek a formák használhatók i. magániratoknál, 2, ügyleti iratoknál,, 3, hivatali iratoknál. P» szerint az iratok tovább osztályozhatók az irat kiállításának célja alapján. Ezek szerint vannak. 4. a távollévő értesítésére, 2. pro memória, 3. gazdasági ügyvitel céljára. 4, az ügymenet szervezése céljára kiállított iratok. Végül Po egy másik osztályozási szempont szerint az iratokat két nagy csoportra osztja, az iextern* és lintern* iratokra. Az extern iratokat az iratképző szerv elküldi, az intern iratok az iratképző szervnél maradnak. A sémát P. az extern és intern iratokra való csoportosítás alapján, azon belül a külső Torma, a cél és az iratlcépzö jogi személy (magánszemély, hivatal) szerint még tovább bonyolítja, ennek részletezésére azonban már nem térünk ki. Amint látható, a szerző a levéltári együtteseket összetevő teleinek* értékelésénél, majd pedig ezeknek az elemeknek a rendszerezésére is meglehetősen újszerű eljárást alkalmaz, valóban sok eredeti gmdolattat de bizonyára sok vitatható ponttal is. levéltári és irattári segédletek ( Archív- und Registraturbehelíe) Ezekkel kapcsolatban P, véleménye szerint a terminológiai bizottság javaslatai és határozatai hasznosak, csak a levéltárosok vegyék is ügyelembe* Egyébként a terminológia e területén meglehetősen nagy bizonytalanság uralkodik, nemcsak Németországban, hanem másutt Is, Az tlnventar* (leltár) kifejezésnek eddig még nem sikerült egységes és határozott értelmet adni, Németországban a porosz példa nyomán a levéltári állagok segédleteivel kapcsolatban az «Übersicht» (áttekintés) és a <Ge» samtübersicht* (teljes áttekintés) kifejezések emelkedtek érvényre, azonban ezeknek a kifejezések' nek is sokféle értelmük van, Leesch megpróbálta a német terminusokat összehasonlítani a francia terminusokkal. P, szerint ez nem egészen helyes, mert a franciáknál más levéltári szervezeti típusok alakultak ki, mint a németeknél, A franciáknál igen elterjedtek a 1, sorozati aktákból, 2, a hivatali könyvekből, 3. a hivatalos levelezés utján előállott un, korrespondenzaktákból keletkezett regisztraturálc, melyeknek jellegzetes segédletei az Unventaíre sommaire* (összegező leltár), <Répertoire numériquef (számok szerinti repertórium), az előbbi részletező és analitikus természetű, az utóbbi az iratok szerint halad és igen szűkszavú bejegyzéseket tartalmaz. Ezek nemigen alkalmazhatók a német, ügykörök szerint kialakult tárgyi regisztraturára (Sachaktenordnung), Aktafélék (Aktengattungen), Itt a szerző Brenneke bizonyos tévedésére mutat rá, mégpedig a sorozati aktákkal (Reihenakten) és a tárgyi aktákkal (Sachakten) kapcsolatban, Brenneke szerint ugyanis csak olyan iratanyagot rendeznek a sorozati aktarendszer szerint melyek egyébként tárgyi rendszerben nem irattározhatók, Ez tévedés, mert pl, a német kormányzati hivataloknak vannak tárgyi aktaképzésre igen alkalmas iratai, amelyeket mégis sorozati rendszerben regisztráltak. Az iratdarab keletkezésének fokozatai (Entstehungsstuíen des Sahriftstückes), A szerző itt megjegyzi, hogy a terminológiai bizottság által megállapított fokozatok az irat keletkezésében inkább a 46-49, századra érvényesek. Az irat keletkezésének fokozatai a 20, században, a gépírás elterjedésével, mások, A belső levéltári rend típusai (Typen der inneren Archivordnung), A terminológiai bizottság a levéltáros gyűlések által jóváhagyott tézise megkülönböztet 4 szervesen kialakult 2, mesterségesen kialakított levéltári részlegeket (Archívabteilung), Meisner az 4934-ben kiadott magyarázatában ezt a tézist a következőképp formulázta meg : Szervesen kialakult levéltári részi egek Levéltári test (porosz minta, megtartja az eredeti régisztraturáf) Fond (Francia rendszer, a levéltárban tudómányos séma szerint kialakítva) Mesterségesen kialakított levéltári részlegek, beleértve a gyüjteményeleet 234