Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jaros, Jerzy: A legújabbkori iratok selejtezése: Archeion, 1956. XXV. k. / 191–206. o.

ÍV, AZ ÉRTÉKELT IHATOK KAPCSOLATA AZ ADÓT \ATANYAGÁNAK EGÉSZÉVEL A levéltártudományban már régen elfogadót: álláspont, hogy (a nyilvánvaló selejtanyagon kivül) nen szabad selejtezni anélkül, hogy az állap ogessét figyelembe ne vennénk. A felügyelő levéltári bizottság nemcsak a selejtként elkülönítet! anyaggal kcUeies megismerkedni, hanem az A kategória megőrzésre iíéít irataival is, avégett, hogy tájékozódást szerezzen, vajon teljesek-e azok. s visszatükröződnek-e bennük olyan tények, melyekről részletes felvilágosítást a kiselejtezett iratok adnak. Ezt az alapelvet a kötelező seiejtesési előírásokban is figyelembe kell venni, amelyek azonban a levéltárosok számára az erdekeit szerv iratainak egészét figyelembe vevő útmutatást mindezideig nem adtak (nem zárva ki ebből az egészből bizalmas és titkos iratkezelést Az iratanyag egészében való tájékozódás a selejtezést felülvizsgáló bizottságok számára éppenugy nagy segítséget jelent, mint a későbbi kutatók számára lényegében így érthető meg a szerv történetének menete. Meg kell jegyeznünk azonban azt. hogy azok az instrukciók (köztük a NDAP keretrendelkezése is), melyeket az irattárak kezelésével kapcsolatban kiadtak, hiába irták elő az iratkezelés és a selejtezés végrehajtásánál a hivataltörténeti ismeretek feljegyzését, nem valósultak meg. A szervek csupán iDziennik Ustaw»-ban vagy a «Monitor Pplski»-ban megjelent kivonatokat vették alapul, s ezeket legföljebb általánosságokkal egészítették ki. Világos példája ennek a P, 0. főparancsnokságának törzse által kiadott 5. számú utasítás, mely -13, mellékletében a tSluzba Polska* minden egysége részére egységes történelmi vázlatot ir elő. Világos, hogy az ilyenfajta történelem értéktelen. Hogy a szervek által összeállított történeti vázlatok* értékkel bírjanak, ahhoz mindenekelőtt az utasításokban megadott sablonos példákat kell kimerítő ágazatonkénü kérdőivekkel helyettesíteni. De a levéltár sem elégedhet meg csupán annyi tájékoztatással, amennyit a.NDAP legújabb kerettájékoztatójának 7/3 pontja ir elő, hanem minden esztendőben uj adat kiegészítésre van szüksége. . Most rátérek az A kategóriába tartozó iratok keretjegyzékének megbeszélésére. Ezt az NDAP -1952. február 4-én kiadott kimutatásának 3. pontja tartalmazza. Formájában némileg módosítva megtaláljuk benne a Kaczmarek irattárakról szóló brosúrájának 9-10 oldalán foglaltakat, mely lényegében az NDAP kötelező levéltári előírásainak hivatalos és legújabb magyarázata. Az ilyenfajta összeállítás, mint az már magából a megalapozásból is kiderül, nem lehet teljes, hiszen arra törekedve figyelembe kellene vennie az összes ágazat sajátosságait. Így csak keretrendelkezésként tekinthető. E nem teljes voltát húzza alá a bevezetőben elmondott meggondolás is, (*a tartósan megőrzendő iratok kategóriájába számítjuk mindazokat az iratanyagokat; mely feltárja az adott szerv fejlődésének, annak legdöntőbb irányait és főként ... azt a levelezéstmely a szerv igazi célját és feladatait fejezi ki, és annak különleges tulajdonságait hordozza*. A további egyes pontokat lehetőség szerint pontosan és egyértelműen kell megfogalmazni, hogy igy a különféle ágazatok egymást ismétlő tipusanyagából semmi se maradjon ki és minden bekerüljön az A kategóriába. Egyidejűleg pedig vigyázni kell arra, nehogy a levéltári értékű iratok kimutatásának tétele alá olyan ágazatok, vagy szervek iratai is kerüljenek, melyeknek sem az állam érdeke, sem a tudományos kutatások szempontjából nincs tartós jelentőségük. Az utóbbi évek tapasztalatainak világánál ehhez az összeállításhoz, illetve jegyzékhez bizonyos kiegészítéseket és helyesbítéseket kell fűzni. 1. Pontosabb megfogalmazást'kivan a jegyzék második pontja, mely szerint megőrzendők <az adott munkaüzem normatív ügyiratai éppen ugy, mint azok az ügyiratok, amelyek jogi erővel birnak.. , valamint minden meg nem valósított terv, a jogszabályokban, rendelkezésekben, intézkedésekben, körözvényekben. általános jellegű iratokban, útmutatásokban, határozatokban, és szabályzatokban végrehajtott változtatás, továbbá azoknak becikkelyezésére vonatkozó anyagok*. Kétségtelen, hogy az országgyűlésen hozott törvények, a minisztertanács rendeletei, a kormányelnökség határozatai, a harmadíoku hatóságok rendeletei és intézkedései, valamint az idevonatkozó tervek és anyagok történelmi jelentőséggel fognak birni; azonban felmerül a kétség, hogy vajon a jövő tudományos kutatása szempontjából szükséges lesz-e az iskolaigazgatóknál! és vezetőknek minden rendelkezése (pl. tanterv), vagy a kisebb gyárak igazgatóinak utasítása (pl. a munkadarabok kiadásának időszabályozása) és vaközölve: Levéltári Híradó -1956: 4. sz. pi