Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jaros, Jerzy: A legújabbkori iratok selejtezése: Archeion, 1956. XXV. k. / 191–206. o.
Esőrt mindenekelőtt azokat a jegyzékeket kell megállapítani, melyekből kiderülhet; melyek az olyan B kategóriába tartozó iratok, melyeket a levéltári, hatóságok alkalmanként külön kiadandó engedélye nélkül is ki lehet selejtezni. Csak igy érhető el, hogy a felülvizsgáló bizottságok ne kényszerüljenek mindig nagytömeg jelentéktelen irattal is foglalkozói. A levéltárosok munkája a selejtezésnél uh .nem mérhető az átvizsgált kérvények számával, sem a félretett selejtpapir kilométereivel. A döntő feladat e téren kizárólag a jövő tudományos kutatása számára szükséges iratok biztosítása. Ellentétben a régebbi levéltári anyaggal, a legújabb állagok általánosságban nem szenvedtek annyi veszteségét hogy az A kategória iratai esetében az elveszett iratokat helyettesítő iratokkal &eijfeflvs puKuQk brre való tekintettel a B kategóriájú iratoknak kétségtelenül szélesebb alapot kell biztosítani s ezeket sommás engedélyek alapján is selejtesni lehet. lobbek között ide kell számítani : i. A postai és vasúti eljárások iratait, melyeket a NDAP már sommásan engedélyezett; 2„ A kezelési iratokat melyeket a művelődésügyi minisztérium 45. számú körözvénye 1952, április 17-én határozott meg (a minisztérium hivatalos közlönye 4952. április 29-ön kelt 7. számú 64. tétele), s melyek két évig őrzendők, valamint az iskolai ügyek jegyzékében (megjelent a minisztérium hivataios közlönyének 1953. március 27-én kelt 4. számában 30. tétel alatt) a B2, Ü6, és B40 kategóriába sorolt ügyek iratait. 3. A társadalombiztosítás igazgatóságának 179. számú körözvénye 6. pontjában 4954. szeptember 3-án felsorolt időleges jelentőségű ügyiratokat. 4. A Közutak központi igazgatóságának 4953. III. 9-én Dr A U - 4/b/ö/53. szám alatt kiadott rendeletében felsorolt kezelési iratokat 5. A hat évnél rövidebb idejű megőrzésre készült vámiratokat 6. A paragonokat 7. A holleritkártyákat 8. Gyógyszervények. 9. Minden egyéb csak kezelési jelentőségű iratot, mint pl. a belépő cédulák, átvevő könyvek, jelenléti ivek, orvosi mentességek, távolléti igazolások vagy késések igazolása, anyagigénylés, talonok, autó kiutazási kártyák, időirányitás, különböző jegyek) autóbusz, belépő, vasúti, villamos) blokkok, lejárt munkautalványok, régi igazolások, küldemények átvételére szóló meghatalmazások, olvasójegyek, könyvrendelések a könyvtárakban, végül a levelezések és körözvények másodpéldányai. 40. Pénzügyi és raktári dokumentáció, valamint számadási segédkönyvek^ zárszámadások és főkönyvek megőrzése mellett). Az irattárak elhanyagolt állapotára való tekintettel azonban nagyon kockázatos volna minden szerv számára, kivétel nélkül, általános érvényű (sommás) selejtezési felhatalmasást adni. fiz az engedély ugyanis példát szolgáltatna az önkényes selejtezésre, a íontosabb iratok megsemmisítésére és ezek a papírkosárba dobott makulatúrával egyenlő sorsra jutnának. Az általános érvényű engedély csupán néhány szervet érinthet, olyanokat, melyeknek iratképzése nem tudományos értékű, mint pl. a postai, távközlési helyek (fiókok), vagy vasúti üsemegységek, (az Állami Vasutigazgatóságot és a Vajdasági igazgatóságokat kivéve), autóbuszmegállók, benzinkutak, gyógyszertárak, mozik, elemi iskolák és líceumok, kisel)b ipari és kézműipari üzemek, szolgáltató szövetkezetek, vámhivatalok, erdészeti üzemegységek , kereskedelmi boltok, az idegenforgalom (ORBíS) kirendeltségei, időszakos közvetítő vállalkozások, közkönyvtárak és a társadalombiztosítás intézményei. Egyidejűleg nagyobb figyelmet kellene forditani e szerveknek felettes sserveikhes intésett évi jelentéseire és esetleg rövid időközökben levéltári őrizetbe kellene venni asokat Mindenesetre a B kategóriába tartozó iratok sorozatának megállapítása nehéz reladat. Az egész kérdés anyagnak módszeres összefogása csakis további kutatómunka eredményeként születhetik meg, mindenekelőtt &t