Levéltári Híradó, 7. (1957)
Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Jaros, Jerzy: A legújabbkori iratok selejtezése: Archeion, 1956. XXV. k. / 191–206. o.
tári dolgozóra nagy felelősség hárul az ötéves terv teljesítéséért., mert az ötéves terv minden további feladatunk kulcsa és utat mutat ahhoz, hogy a levéltárak ténylegesen szolgálják társadalmunk és gazdaságunk minden szükségletét Mikojan elvtársnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusán elhangzott megjegyzése is arról tanúskodik, hogy a levéltári dokumentumok jelentősége folytonosan növekedni iog, rőleg a marxista-leninista történettudomány szükségletei számára. Mikojan elvtárs hangsúlyozta, hogy a történészek alaposabb alkotó munkájának lehetővé tételéhez alaposan tanulmányozni kell a levéltárakat és a történelmi dokumentumokat Az ötéves terv a csehszlovák állami levéltáraknak, amelyek levéltári szervezetünk alappillérei, szilárd, világos, egyúttal büszke perspektívát és céltudatosságot ad. Azt, ami a tőkés rend mellett évtizedeket igényelt volna, mi nagyjából öt év alatt akarjuk megvalósítani. A párt, és kormány minden adottságot biztosit levéltár ügyünk számára ahhoz, hogy a levéltári anyag valóban rendezett legyen, ugy feldolgozva, hogy minél gyorsabban szolgálhassa szocializmust építő társadalmunk minden szükséglétét Mindenfelől türelmetlenül várnak állami levéltáraink munkájának eredményeire és ezekre az eredményekre teljes egészükben számítanak iSo Ezért az állami levéltárak összes dolgozói nagy felelősséget vállalnak az ötéves terv minden feladatának teljesítéséért, Teljesítése alapján méltatják nemcsak az egyes levéltárosokat hanem egész levéltárügyünket is, mert az ötéves terv eredményei alapján mutatkozik meg. vajon levéltárügyünk valóban teljes terjedelmében visszatériti-e munkája gyümölcseiben mindazokat a kiadásokat és gondoskodást, melyben népi demokratikus rendszerünkben részesül. Az ötéves terv teljesítése annak is ellenőrzése lesz. hogyan képes levéltárügyünk az eddigi mennyiségiről magasabb minőségi íokra átmenni. Ezért ~ ha nem akarunk csalódást kelteni és így saját munkánk értékét csökkenteni, ezzel ártva le\véltárügyünk jó nevének. - nem hagyhatunk alább erőfeszítéseinkkel. Az ut. melyre léptünk őszinte érdeklődést és visszhangot kelt hazánk határain kívül is. Ezért nem szabad lankadnunk, hanem tovább és magasabbra kell törnünk. Ezért fogtunk az ötéves terv megvalósításába is. amely számunkra nemcsak perspektívát nyújt, hanem a legközelebbi öt év alatt munkánk számára reális tartalmat is biztosit.Bizonyosságot nyújt arra, hogy levéltár ügyünk ez öt év folyamán hatalmas léptekkel halad majd előre, hogy közreműködésével is segíthesse szép és gazdag hazánkat, annak tehetséges és dolgos népét a szocializmus építésében. J a.r'o s. J e r z y : A LEüUJABBKORi ÍRATOK SELEJTSZÉSE (Archeion 1956. XXV. k. pp. 24-46) A Minisztertanács 4952. április 26-án kiadott rendelete 1. §-a előírja, hogy *az Állami Levéltári Fondba tartozik minden olyan levéltári anyag, melynek történelmi, politikai, társadalmi, gaz» dasági és tudományos jelentősége van». Az Állami Levéltári Fondnak ez a meghatározása nagyon jellemző a szocializmus korszakának levéltárügyére. . " A felszabadulás előtti Lengyelországban 1919. február 7 a én kiadott törvényerejű rendelet az állami levéltárak szervezéséről és a levéltári anyag védelméről (Rendeletek Tára 14-1919. 182. tétel) az Állami Levéltárak Osztályának feladatai közé sorozta *a mindazon levéltári anyag és levéltári gyűjtemény feletti technikai-tudományos védelmet, amely anyag valamely köz, - városi, vagy községi intézményhez tartozilu. Nem határozta *meg azonban pontosan a levéltári gyűjtemények fogalmát s ugyanakkor az állami levéltári szolgálatot sem jogosította fel arra. hogy az irattárak és a különböző üzemek levéltárainak ügyeibe beleszólhasson. Az államigazgatás hivatalaiban őrzött iratokra vonatkozó keretrendeletek csupán 13 évvel később, 1932. január 4-én jelentek meg a «Monitor Poslki»-ban s ezekqek a keretrendeleteknek végrehajtási utasítása csali még későbben. 4-5 év múlva látott napvilágot, s akkor is csak egyes részletekre vonatkozott, Ráadásul, ezek a rendelkezések, mint már'annak idején is aláhúzták, az «A» kategóriáua tartozó (tehát tartósan megőrzendő, iratok rnegállápitásánál elsősorban, sőt talán kizárólagosan a hivatal napi érdekeit vették íigyelembe, s nem -voltak tekintettel az állampolgárok s még kevésbé a tudomány érdekeire.' A keretrendelkozés intézkedett ugyan arról* hogy a kiselejtezésre ítélt un. «tí» kategóriába tartozó iratokról a levéltáraknak tudomással kell birniofc, azonban nem hatalmazta fel a levéltáraid
