Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK - Meisner, Heinrich Otto–Leesch, V.: A német levéltári terminológia alapvonalai: a német levéltári nyelv kidolgozására kiküldött bizottság előadói tervezete: Archivmitteilungen, 1955. 4. sz. melléklet / 132–150. o.

(-166) 6. Leveleskönyv (registrum, kiadmányokról készített registrumok, az iraíkiállitó registrumai, irodai registrumok) Irattári segédeszköz a kötetekbe kötött irattárak korában, mely a (íontosabb) kiadmányokat jegyzi lel szószerinti szövegükben vagy tartalmuk szerint (regeszta). Puszta irattári segédeszközből az irattár alkotórészévé válik, miután gyakran pótolja a fogalmazványt. A másolati könyv és a leveleskönyv közötti különbségnek a későbbi időbon megfelel az a különbség, amely a kiadott és a beérkezett iratokról vezetett registrumok (naplók) között áll lenn. b) Levéltári segédeszközök \ (167) 1. Lelőkönyv (kötetrepertórium) Belső levéltári használatra készül, rendszerint külön-külön minden állagról, éspedig csak kéz- vagy gépírással, mert számol a gyarapodással. Megadja az ügycsoportokat a kezdő- ós záródátumot, az irattári és (vagy) levéltári jelzetet, gyakran utalással különösen fontos illetőleg az ügycsoport neve alatt nem sejthető iratdarabokra vagy előzményekre is (úgynevezett «belsö megjegyzések*), valamint adatokkal a hatóság és az illető állag történetéről, az irattári viszonyokról és rendezési müveletekről. A. lelőkönyv kifejezéssel már a 15, században találkozunk. (168) C é d u 1 a r e p e r t ó r i u> m Állagjegyzék (repertórium) kartoték-formában. (169) 2. Leltár Egy lezárt állag többé vagy kevésbé teljes jegyzéke tudományos célokra, ezért nyomtatott formában. Többet is tartalmazhat mint amennyi magukban az iratokban áll, amenynyiben más forrásokból a kutatásra nézve jelentős összehasonlító anyagot hoz, A következő leltárakat különböztetjük meg: (170) a) Elemző leltár A legfontosabb ügycsoportok tartalmi adataivah Példa ; Küch-Hoinemeyer : Fülöp hesseni tartománygróf politikai levéltára, 3 köt. 1904-1954. (171) b) Részleges leltár Egy levéltár állagaiból tárgyi vagy időbeli válogatást ad. Példák : Dösselor : A düsseldorfi állami levéltár, Vesztfália történetére vonatkozó forrásainak leltára. 1952. - V/esztíália nem állami levéltárainak leltárai, amelyek csak 1400-ig terjedő okleveleket és 1845-ig terjedő aktákat tüntetnek lel. (172) c) Összleltár Egy levéltár egészét felöleli. Példa; A bécsi házi, udvari és állami levéltár összleltára. 5 köt. 4936-40. (173) d) Teljes leltár Egy irattár szétforgácsolódott részeinek összefoglaló jegyzéke. Példa : Volck P.: A bursfeldi benedekrendi kongregáció levéltárának leltára. 1950. (174) 3. Útmutató Egy levéltár összes állagának áttekintése. Változatai az anyag tagolódásának vázlatától. Vrede: A marburgi állami levéltár állagainak áttekintése. 1938. Minden egyes állag részletes leírásáig terjednek, az utóbbinál a levéltári segédeszközök felsorolásával, irodalommal, haíöságtörténeti é's állagtörténeti megjegyzésekkel, utalásokkal az idevágó külső anyagra (Dülfer : Teljes áttekintés a marburgi állami levéltár állagairól, 1949, sköv..). A berlini porosz titkos állami levéltár állagainak áttekintése, 3. köt. 1934-39. a középúton jár a két fenti forma

1 között, 148