Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Bautier, R.-H.: A levéltárak és a levéltárosok helye az államban: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciájára, Zágráb 1957. május 23–25. / 95–126. o.

5, A LEVÉLTÁROSOK EGYÉNI TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁRÓL Habár az angolszász országok egy részében a lovóltárosképzés terén inkább a levéltáros elvégzett tanulmányain nyugszik a hangsúly, mint saját dolgozatain (pedig a kaliforniai levéltáros azt írja, hogy: tVe believe \ve are unique and most cortainly blessed in having the staff position oí Histórián*) mindenütt másutt a legnagyobb rigyelem fordul a levéltáros kutatómunkája felé. Sok ország hangsúlyozza beküldött válaszában, hogy a levéltárost nem szabad olyan tiszt viselőnek - hivatalnoknak - tekinteni, mint amilyenek a többiek publikációival csaknem olyan mér tékben végez valóban hivatásához tartozó munkát, mint szorosan vett szakmai munkásságával, A munkaidő Több országban munkaidőcsökkentés van engedélyezve a levéltárosok részére azért hogy hivatali munkájuk mellett kutatómunkát végezhessenek, A Német Szövetségi Köztársaságban a levéltárosok munkaideje kb„ 5 órára van lecsökkenive, Dániában - kivételes korlátozással - szintén ötr# (beleértve a félórás ebéd időt), s ez a kedvezmény ki van terjesztve a tudományos könyvtárosokra és a nagy muzeumok tudományos tisztviselőire is. Franciaországban a munkaidő szintén 5 óra az Archives Nationales levéltárosai számára. Olaszországban és Spanyolországban mársékelt munkaidők vannak éspedig általában osztatlanul. Más országokban a munkaidő hosszabb ugyan de a levéltári igazgatók megengedik a le véltárosoknak, hogy annak egy részét saját munkájukra fordíthassák. Lgy van ez Jugoszláviában, Magyarországon, ahol a saját munkára fordított munkaidő a napi munkaidő egy harmad részét teszi ki. ~ Lengyelországban a 7 órás napi munkaidőből 2 órát Bel giumban az 1952-ben megállapított 7 és 4/2 órás napi munkaidőből 2 és 1/2 órát fordíthat a levéltáros saját tudományos munkájánál: folytatására és igy tovább. Ilyenformán a legtöbb országban a levéltáros hivatalos munkaideje 5 óra,, hogy legyen neki ideje saját dolgozatai elkészítésére. Szabadságok A megkérdezett országok mindegyikében az a szokás, hogy a levéltárosoknak szabadságot adnak abból a célból, hogy résztvehessenek a szakmai, vagy történelmi, nemzetközi hazai vagy vidéki kongresszusokon, s ezek a szabadságok természetesen nem számithatók bele a szabály zatok szerinti üdülési szabadságok kimőretébe, A vidéki történelmi társaságok ülésein való meg jelenés és közreműködés első sorban tekintendő olyan tevékenységnek, amely voltaképpen folytatása a levéltáros munkájának. Azokat a szabadságokat, amelyek más levőitárakban, könyvtárakban belföldön, vagy külföi dön végzendő kutatásokhoz szükségesek, az igazgatók általában szívesen engedélyezik De ezzel kapcsolatban felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek kis létszámú személyzettel dolgozó levéltá rákban, és az erősen decentralizált országokban, mint amilyen p,o, Svájc,, megoldhatatlanok. - A rövid időre kért, tudományos célt szolgáló szabadságokat rendszerint teljes fizetéssel engedélye zik, de egyes országokban (különösen Dániában a 3-4 hónapos szabadságok esetében) az enge délyezés pénzügyi nehézségekbe ütközik. Ami a viszonylag hosszabb tudományos szabadságokat illeti amelyek engedélyezését az igazgatók ritkán szokták megtagadni (Ausztriában azonban ilyenekről nem lehet szó), a levél 4.22