Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Bautier, R.-H.: A levéltárak és a levéltárosok helye az államban: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciájára, Zágráb 1957. május 23–25. / 95–126. o.

Belgiumban az 1955. évi június 24-én kelt törvény a tartományok, a városok és a köz intézmények irattárait a íőlevólíárnok lelügyelete alá helyezte A lölevéltárnok a felügyeletet szem lék utján gyakorolja. Ezek az irattárak selejtezést nem végezhetnek, a íölevélíárnok előzetes engedélye nélkül, 3. Más országokban a levéltárak a nunicipális hatóságok csaknem korlátlan autonómiáinak kormányzata alatt élnek. Ezekben az országokban a levéltári fő igazgatóságok csak személyi kapcsolatok megteremtésével, rábeszéléssel, tanácsadással tudnak elérni kisebb-nagyobb eredményeket Ilyen országok a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia, Nagybrit, annia I r o r s z á g," A u * z í r á ] i a Dánia Svédország,, S p a nyolország). Megjegyezzük azonban, hogy a nyugatnéraetországí tartományok egy részében az állami levéltárak anyagi segitségoí. nyújthatnak a városi levéltáraknak az ott folyó rendezési mun Icaiatok előmozdítására, (Baden-Wrttemberg,, Rajna-?íalz}, D) Az állami levéltárak kapcsolatai könyvtárakkal és muzeumokkal Köztudomású, hogy a nagy könyvtárak nag;on gyakran jelentős mennyiségű,, értékes levél táM anyagot őriznek állományukban és hogy sok városi könyvtár kezel községi levéltárból való történelmi iratanyagot. De ebben a kérdésben kevés ország követ határozott politikát A könyvtárak és még inkább a muzeumok manapság - Spanyolországtői, Portugáliától és egyes svájci kantonoktól eltekintve - mindenütt külön, a levéltárakétól eltérő igazgatási ágat alkot nak. s gyakran még más minisztériumok igazgatása alá is tartoznak De még Spanyolországban is, ahol a levéltáraknak, a könyvtáraknak és a régészeti muzeumoknak közös főigazgatójuk van,, és ahol a személyzet egy közös tcuerpo íacu!taíivo*-t alkot,, az igazgatási teendők valójában szét vannak választva egymástól külön fő fejű gyei ős égek kel. Mindazonáltal van rá eset„ hogy vidéken levéltárosok kapnak megbízatást vidéki könyvtárak vezetésére Franciaországban sokáig hasonló volt a helyzet: egészen 4945-ig közös főfelügyelői voltak a két intézménynek; azon felül a megyei főlevélíárnokok ellenőrizték közvetlenül a kisebb városi könyvtárakat is Ennek az a ma gyarázata, hogy a levéltárosok az École des Chartes-ban rendesen közös előadásokat, hallgatnak a tudományos könyvtárosokkal,, olyan tanfolyamokat, amelyekben a tárgyak között a bibliográfia és a könyvtörténet is fontos szerepet játszik Ugyanilyen helyzetet találunk Ausztriában is, ahol a könyvtárosok paleográfiát, a levéltárosok pedig könyvtártant ós museologiát is tanulnak, ami mindenesetre megkönnyíti a különböző intézmények közötti kapcsolatok kifejlődését Ott, ahol állami levéltárosok ellenőrzést gyakorolhatnak városi levéltárak felett, azok nyilván ipso facto fel vannak jogosítva arra is„ hogy megszemléljék az olyan könyvtárakat amelyek városi levéltárakat őriznek (irodalmi kéziratok kivételével Ez történik nevezetesen Franciaországban, Svájcban és legalább elméletileg Olaszországban is. Több olyan országban, amelyek az egységes állami. levéltári fondról szóló szovjet tant elfogadták, mint pL Lengyelországban intézkedés történt aziránt hogy az állami levéltár ellenőrzést gyakorolhasson a könyvtárak, muzeumok és történettudományi intézetek kéziratosztályai felett Jugoszláviában,, anélkül,, hogy voltaképpeni ellenőrzésről lenne szó a levéltárak önként közreműködnek abban,, hogy ezek a kéziratoszíályok levéltári elvek szerint végezzék mun kájukat 3, A LEVÉLTÁRAK FŐFELÜGYELŐSÉGE Egyes nagykiterjedésű országokban, melyeknek levéltári hálózata bonyolult, és közigazgatása valóban centralizált a központi levéltári igazgatóságok szükségét érezték annak, hogy levek tári főfelügyelőségeket szervezzenek 108