Levéltári Híradó, 7. (1957)

Levéltári Híradó, 7. (1957) 1–2. szám - Bautier, R.-H.: A levéltárak és a levéltárosok helye az államban: összefoglaló jelentés a Levéltárak III. Nemzetközi Kerekasztal Konferenciájára, Zágráb 1957. május 23–25. / 95–126. o.

A főigazgató a levéltári ügyintézés során felmerülő technikai kérdésekben úgyszólván korlátlan hatalommal intézkedik. Egyes országokban a szabályzatok lehetővé teszik, hogy döntésé el len a felelős miniszterhez lehessen fellebbezni, de a gyakorlatban a miniszter a levéltári igazgató javaslatait szokta elfogadni. Van rá eset, hogy a levéltári igazgató a megüresedő álíásokat (mint p.o, Dániában és Svédországban), vagy legalább az alacsonyabb állásokat (mint Franciaországban) maga tölti be: mindenesetre a kinevezések, az áthelyezések és az előléptetések az igazgató javaslatára történnek. Végül ő irányítja a pénzkezelést is a parlament által megszavazott költségvetés keretei között Ez az igen széleskörű önállóság tehát alátámasztja a fentebb kifejezett nézetet, azt ti,„ hogy nincs különösebb fontossága annak a kérdésnek, melyik államigazgatási reszorthoz tartozzanak a levéltári főigazgatóságok. Fődolog, hogy a levéltárak jogkörét törvény szabályozza, s talán még íontosabb a levéltárügy felelős vezetőinek személyes tevékenysége, C) A levéltárak központi igazgatóságai hatáskörének korlátai Az állami levéltárak főigazgatóságai gondoskodnak az állami levéltárakban folyó munkálatok egyöntetű irányításáról. De mindjárt itt meg kell jegyeznünk, hogy a legtöbb szövetségi rendszerű államban a szövetségi levéltárak nem gy akorolnak ellenőrzést a szövetséges államainak levéltárai felett„ s ellenőrzési joguk csak az összszövetségi jellegű igazgatásra terjed ki, (Egyesült. Álla mok, Ausztrália, India, Német Szövetséges Köztársaság, Jugoszlávia.) Venezuelában azonban a levéltárak legfelső tanácsának feladatát képezi, hogy a Nemzeti Levéltár és az egyes szövetségi államok levéltárainak működését egyöntetűvé tegye Ami a nen állani jellegű közigazgatás (tartományok, varosak, községek, stb,) felett gyakorolt ellenőrzést illeti, itt három esetet kell megkülönböztetni: 1. A keleteurópai államokban, ahol taz egységes állami levéltári fond tana van érvényben, az a felfogás, hogy az összes hivatalok iratai, bármily természetűek is azok, és bármely közhatóság rendelkezik is felettük, az állami levéltárak illetékességi körébe tartoznak. Ez a helyzet nevezetesen Magyarországon: a vármegyék, városok, községek, gazdasági vállalatok, stb, irataikat ott 5 vagy 10 év elmultával az állami levéltáraknak adják át; ha azonban a hivatalok azokat meg akarják tartani, mert azokat nélkülözni nem tudják, akkor azokat az állami levéltárosok felügyelete alá helyezik. így áll a dolog Jugoszláviában is, ahol a városi le véltárak az államiak hálózatába vannak bekebelezve, - a Német Demokratikus Köztársaságban és Lengyelországban (ahol azonban három minisztérium, a külügyi, a hadügyi és a belügyi tárcák minisztereinek irattárai felett a Levéltári Főigazgatóság nem gyakorolhat ellenőrzést). 2. Ellenőrzés, -Franciaországban nem •államosítanak* olyan levéltárakat, amelyek nem tartoznak az állami levéltárak közé. De azért az állami levéltárosok rendelkezési jogköre igy is igen messze terjed. A prefekturák és a megyei hivatalok irattárait éppen ugy a megyei levéltárakban kezelik, mint az állami hivatalok iratait A íőlevóltárnokoknak a XIX, század közepe óta joguk van felügyeletet gyakorolni az összes városi és kórházi irattárak felett; igen sok városi és közjegyzői irattár került letétként a megyei levéltárakba a helyi hatóságok beleegyezésével és megvan a törekvés arra, hogy az államosított vállalatok irattárai is a levéltárak illetékessége körébe tartozzanak. Mindazonáltal több minisztérium iratai (a hadügyi, a tengerészeti, a külügyi iratok, a tengerentúli Franciaország minisztériumának iratai) ki vannak véve a levéltári igazgatóság illetékessége köréből, bár avval ezeknek a minisztériumoknak többé-kevésbé szoros szolgálati kapcsolataik vannak, Olaszországban az önkormányzatok (területek, tartományok, városok, községek., segítő és jótékonysági intézmények, hitelintézmények, közjogi intézmények, stb.), erkölcsi és jogi személyek irataira való felügyeletet, a 9 levéltári főfelügyelőség gyakorolja, amelyek az ország különböző területein tevékenykednek. Ebből a szempontból uj politikai irány van kialakulóban. 107