Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának történetéből / 59–112. o.
sitott meg : szinte rendszeresen két-három évig is saját helyiségeiben kezeli az iratokat, illetve az egyes évfolyamokat csak akkor adja levéltári megőrzésre, amikor azokat a napi munkánál már könnyebben nélkülözheti. Ez a pusztán célszerűségi okokból követett gyakorlat a levéltáros eddigi feladatkörének levéltári szempontból előnyös módosulását Jelentette, mert ezzel a levéltár az igazgatás mindennapos iratkezelési teendőitől mentesült. Ez a változás egyébként kívánatos is volt: ebben az időben kezd ugyanis megyénkben testet ölteni a levéltári iratanyag tudományos célokra való felhasználhatásának gondolata is. Az a szerep, mely ebben a vonatkozásban a levéltárra várt, az eddig csak a jog szempontjából becsült iratanyag közművelődési tekintetekből való jelentőségére is reámutatott. Ennek a jelentőségnek már a legkezdetlegesebb felismerése is kétségkívül magában rejti a levéltár uj irányú fejlődésének csiráit is, mert egyfelől a levéltár korábbi működési területének kiszélesedését, másfelől pedig a levéltár számára a közigazgatás megszabta régi keretekből való kiemelkedés kezdetét is jelentette. A vármegye, amely első sorban (tantus familiarum thesaurus*-t, a nemesség jogainak védelmét szolgáló, nagy kincset lát az éppen ezért gondosan őrzött iratokban, eleinte idegenkedéssel fogadja a levéltárnak ezt az uj feladatkörét. Amikor Döbrentey Gábor a Ntagyar Tudós Társaság részére a levéltár 1700. év előtti korból származó, magyar nyelvű iratairól Kér másolatokat, a Karok és Rendek aggodalmaskodnak, hogy (az irományoknak... tartalma nyilvánositás által némely családok jussaira káros következést szülhetne.* Ezért a közgyűlés el is rendeli, hogy Marton György alispán, Bezerédy Pál táblabíró, Thalabér István levéltáros és Chernél Lajos aljegyző a kérdéses iratokat előbb gondosan vizsgálják át, mert csak azokat szabad lemásolni, melyek (magányos családok vagyonbeli jogait* nem veszélyeztetik. Lehet, hogy Döbrentey kérésének kedvező elintézése első sorban ennek a bízottságnak érdeme, mégis a közgyűlés azzal, hogy a szóban levő másolatok kiadását engedélyezte,^maga is akarva, nem akarva azt az utat egyengette, mely a levéltár rendeltetésének és fontosságának uj szempontokból való megítélése felé is vezetett. A levéltárnak ebbe az uj irányba való fejlődésébe már szinte természetesen illeszkedik bele a közgyűlésnek az az elhatározása is, hogy a felállításra váró megyei könyvtár kezelése is a levéltárban történjék. 1 * A könyvtár felállításának előzményei az 1826. évre nyúlnak vissza, amikor Festetics László a mai vármegyeháza építési költségeiből reá kirótt összegen felül 1000 forintot ajánlott fel, hogy abból az uj megyeházán «a nemzeti szép tudományok tsinosodása elő) segéilésére* szolgáló könyvtár létesüljön. Példáját követte Jankovich Izidor is 200 forintos hasonló célú adományával. A könyvtár ügye, jóval a megyeháza építési munkálatainak befejezése után, csak 1840-ben indulhatott el a megvalósulás felé. A terv az volt. hogy «a rég óhajtott s a lelki mivelésre jótékonyan ható olvasó intézet* számára azokat a tisztviselői szállás-szobákat veszik majd igénybe, melyek az ez idő tájt emeletesre bővített kismegyeházán épített lakások révén a megyeházán felszabadulnak. Mivel azonban ezek a helyiségek a tervezett olvasó szobák céljaira nem bizonyultak alkalmasoknak, a közgyűlés (meggyőződve a tudományosságnak és szellemi miveltségnek tul becsülhetetlen hasznáról* nem akarta a kérdést elodázni s ugy döntött, hogy *az erre való eszközök megszerzésével a tökéli élesedésnek pályát nyitva* az olvasó intézet helyett'' «egy közhasználatra szolgáló s ideiglen a levéltárban tartandó megyei könyvtár*-at állit fel. Erre a célra felhasználja a már emiitett 1200 forintot, ezenfelül íelszólitja a tehetősebb megyei birtokosokat is. hogy a könyvtár szervezési költségeihez pénzadományokkal járuljanak hozzá. A győri káptalan (25 Ft-íal). Gyöngyösy Pál csornai prépost (100 Ft-tal), Barthodeiszky János (20 Ft-tal) és Kiss János evangélikus superintendens (30 Ft-tal) siettek is ennek a felhívásnak eleget tenni, sőt a legutóbbi arra is késznek nyilatkozott, hogy saját könyvtárából több müvet átenged a megyei könyvtár számára. A tervezett könyvtár felállítását érintő részlet-kérdések kidolgozásival, Högyészy Pál első alispán elnöklete alatt, tiz tagú, külön bizottság foglalkozott. Ennek javaslatai szerint a beszerzendő - felerészben magyar, felerészben német nyelvű - müvek az alábbi csoportokra osalottak volna : 80 /
