Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának történetéből / 59–112. o.

sitott meg : szinte rendszeresen két-három évig is saját helyiségeiben kezeli az iratokat, illetve az egyes évfolyamokat csak akkor adja levéltári megőrzésre, amikor azokat a napi munkánál már könnyebben nélkülözheti. Ez a pusztán célszerűségi okokból követett gyakorlat a levéltáros eddigi feladatkörének le­véltári szempontból előnyös módosulását Jelentette, mert ezzel a levéltár az igazgatás mindenna­pos iratkezelési teendőitől mentesült. Ez a változás egyébként kívánatos is volt: ebben az időben kezd ugyanis megyénkben tes­tet ölteni a levéltári iratanyag tudományos célokra való felhasználhatásának gondolata is. Az a sze­rep, mely ebben a vonatkozásban a levéltárra várt, az eddig csak a jog szempontjából becsült irat­anyag közművelődési tekintetekből való jelentőségére is reámutatott. Ennek a jelentőségnek már a legkezdetlegesebb felismerése is kétségkívül magában rejti a levéltár uj irányú fejlődésének csi­ráit is, mert egyfelől a levéltár korábbi működési területének kiszélesedését, másfelől pedig a le­véltár számára a közigazgatás megszabta régi keretekből való kiemelkedés kezdetét is jelentette. A vármegye, amely első sorban (tantus familiarum thesaurus*-t, a nemesség jogainak védelmét szolgáló, nagy kincset lát az éppen ezért gondosan őrzött iratokban, eleinte idegenkedéssel fogadja a levéltárnak ezt az uj feladatkörét. Amikor Döbrentey Gábor a Ntagyar Tudós Társaság részére a levéltár 1700. év előtti korból származó, magyar nyelvű iratairól Kér másolatokat, a Karok és Ren­dek aggodalmaskodnak, hogy (az irományoknak... tartalma nyilvánositás által némely családok jus­saira káros következést szülhetne.* Ezért a közgyűlés el is rendeli, hogy Marton György alispán, Bezerédy Pál táblabíró, Thalabér István levéltáros és Chernél Lajos aljegyző a kérdéses iratokat előbb gondosan vizsgálják át, mert csak azokat szabad lemásolni, melyek (magányos családok va­gyonbeli jogait* nem veszélyeztetik. Lehet, hogy Döbrentey kérésének kedvező elintézése első sorban ennek a bízottságnak ér­deme, mégis a közgyűlés azzal, hogy a szóban levő másolatok kiadását engedélyezte,^maga is akarva, nem akarva azt az utat egyengette, mely a levéltár rendeltetésének és fontosságának uj szempon­tokból való megítélése felé is vezetett. A levéltárnak ebbe az uj irányba való fejlődésébe már szinte természetesen illeszkedik bele a közgyűlésnek az az elhatározása is, hogy a felállításra váró megyei könyvtár kezelése is a le­véltárban történjék. 1 * A könyvtár felállításának előzményei az 1826. évre nyúlnak vissza, amikor Festetics László a mai vármegyeháza építési költségeiből reá kirótt összegen felül 1000 forintot ajánlott fel, hogy abból az uj megyeházán «a nemzeti szép tudományok tsinosodása elő) segéilésére* szolgáló könyv­tár létesüljön. Példáját követte Jankovich Izidor is 200 forintos hasonló célú adományával. A könyvtár ügye, jóval a megyeháza építési munkálatainak befejezése után, csak 1840-ben indulhatott el a megvalósulás felé. A terv az volt. hogy «a rég óhajtott s a lelki mivelésre jótéko­nyan ható olvasó intézet* számára azokat a tisztviselői szállás-szobákat veszik majd igénybe, me­lyek az ez idő tájt emeletesre bővített kismegyeházán épített lakások révén a megyeházán felsza­badulnak. Mivel azonban ezek a helyiségek a tervezett olvasó szobák céljaira nem bizonyultak al­kalmasoknak, a közgyűlés (meggyőződve a tudományosságnak és szellemi miveltségnek tul becsül­hetetlen hasznáról* nem akarta a kérdést elodázni s ugy döntött, hogy *az erre való eszközök megszerzésével a tökéli élesedésnek pályát nyitva* az olvasó intézet helyett'' «egy közhasználatra szolgáló s ideiglen a levéltárban tartandó megyei könyvtár*-at állit fel. Erre a célra felhasználja a már emiitett 1200 forintot, ezenfelül íelszólitja a tehetősebb megyei birtokosokat is. hogy a könyv­tár szervezési költségeihez pénzadományokkal járuljanak hozzá. A győri káptalan (25 Ft-íal). Gyöngyösy Pál csornai prépost (100 Ft-tal), Barthodeiszky Já­nos (20 Ft-tal) és Kiss János evangélikus superintendens (30 Ft-tal) siettek is ennek a felhívás­nak eleget tenni, sőt a legutóbbi arra is késznek nyilatkozott, hogy saját könyvtárából több müvet átenged a megyei könyvtár számára. A tervezett könyvtár felállítását érintő részlet-kérdések kidolgozásival, Högyészy Pál első alispán elnöklete alatt, tiz tagú, külön bizottság foglalkozott. Ennek javaslatai szerint a beszerzendő - felerészben magyar, felerészben német nyelvű - müvek az alábbi csoportokra osalottak volna : 80 /

Next

/
Thumbnails
Contents