Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának történetéből / 59–112. o.

tatja az is, hogy a Jelentése szerint «harmadfél esztendők óta a megye minden irományainak ált forgatása után» az iratanyagot már trendezve! szállította át 4831. év őszén az uj levéltári helyi­ségekbe; e tekintetben tehát a bizottságtói nem kért és nem is kapott részletesebb utasítást. A bizottság a lajstromozásra és az uj rendszerű kötegelésre vonatkozó levéltárosi Javas­latot minden változtatás vagy kiegészítés nélkül el is fogadta s mivel az uj helyiségekben kialakult elhelyezési rendet is jónak találta, nemcsak azt ajánlotta, hogy a levéltári munkatervhez a közgyű­lés a maga részéről is adja meg Jóváhagyását, hanem a rendezéssel járó nagy munkára való te­kintettel, előterjesztést tett arra is, hogy a levéltáros eddigi 300 Ft fizetését évi 400 Ft-ra emel­jék rei. ™ így ma már nem állapithatjuk meg, hogy Thalabér István harmadfél esztendeig tartó rende­zési munkája - a közgyűlési iratok lajstromozásán és átkötegelésén kivűl - minő eredménnyel Járt, de has az emiitett bizottság «megtekintvén az irományoknak a leveles tár almáriumban való bé he­lyeztetését azokat a legjobb rendel bé rakatva lenni tapasztalta,* él kell hinnünk, hogy Thalabér István levéltárosi munkája ismét használható állapotba hozta. Azzal pedig, hogy az 4741. év óta im­már negyedszer rendezett iratanyagot az uj levéltári helyiségekbe átszállította, véget vetett annak a sok megpróbáltatásnak is, melyben a nemeskéri vármegyeházáról vándorútra kelt levéltárnak öt évtizeden át olyan bőséges része volt XXX Az uj megyeháza diszes köntösbe öltöztetett levéltári helyiségeiben a hányatott sorsú levél­tár ismét a nyugodt fejlődés útjára léphetett Thalabér Ignác levéltáros a közgyűlés által jóváhagyott mód szerint megkezdette a közgyűlési Jegyzőkönyvek lajstromozását, valamint a közgyűlési iratok uj rendszerű kötegelését E munkája során nemcsak arra törekedett, hogy az egyre szaporodó közgyűlési iratanyag ezentúl már lajstromozva kerüljön a levéltárban elhelyezésre, hanem - mint már említettük - szándéka volt az is, hogy az e tekintetben mutatkozó hiányokat a régebbi évfo­lyamú közgyűlési jegyzökönyveknél, sőt a többi iratcsoportoknál is pótolja. A közgyűlés az erre vonatkozó levéltárosi javaslathoz készséggel hozzájárult, de Thalabér Ignác, mielőtt munkáját befejez­hette volna, levéltárosi tisztségéről lemondott. iSM Utóda. Thalabér István, aki mint levéltári segédlajstromozó, már hosszabb idő óta dolgozott a levéltárban, serényen folytatta a félbeszakadt munkát és igy kettőjük érdeme, hogy az 4804-1848. évi közgyűlési jegyzökönyvek és iratok lajstromozásával a levéltár egyik nagy fogyatékosságát meg­szűntették, A többi iratcsoportok ugyancsak tervbevett lajstromozására azonban már nem került sor, sőt az ivrét-alakban történő kötegelés! rend sem sokáig maradt érvényben, mert 4844. év­től kezdve ismét a fraktur-kezelésre tértek át. A közgyűlés az uj levéltárban folyó munkát fokozott figyelemmel kisérte, Kohonczy Ignác tő­jegyzővel azt ellenőriztette, ezenfelül a levéltáros kötelességévé tette, hogy a lajstromozás előhala­dásáról közgyűlésenkint Jelentést tegyen. A levéltár iránt mutatkozó általános érdeklődés jele kü­lönben az is. hogy Thalabér Ignác lemondásakor ügyvédek és táblabírák is benyújtották pályáza­tukat a levéltárosi tisztség elnyerésére, s hogy az ez időben meginduló alispáni évi jelentések a levéltár állapotáról is adnak rövid beszámolót. Bár ezek a jelentések és beszámolók kissé szűkszavúak, a bennük felsorolt adatokból a le­véltár életének és fejlődésének egy-két Jelentősebb mozzanata rajzolódik elénk. Az a közvetlen kap­csolat, mely a megye iratanyagának kezelése tekintetében a notariatus és a levéltár között kezdet­től fogva megvolt, még ez időben is megvan, még mindig a főjegyző a levéltár felelős vezetője. - bár a levéltáros nem tartozik a jegyzői hivatal tisztviselői közé -, de már e kapcsolat módosulásának jelei is kezdenek mutatkozni éspedig elsősorban annak az iratkezelési rendnek kialakulásával, mely később az ujabb keletű avagy gyakrabban szükséges iratok, valamint a már csak megőrzést igénylő, tehát a napi igazgatási teendők elvégzésénél már csak ritkábban használt régebbi iratanyag, mai nyelven : a levéltár és az irattár teljes elkülönüléséhez vezetett Thalabér István levéltáros ugyanis többször emlitira már érintett jelentéseiben, hogy az évszámok szerint sorra következő ujabb irat­évfolyamok lajstromozását azért nem végezte el, mert a kérdéses jegyzőkönyvek és iratok még nincsenek a levéltárban.%égebben is megtörtént ugyan, hogy az iratok csak évek múlva kerültek a levéltárba, de ennek a késedelemnek - mint láttuk - többnyire a levéltári férőhelyek hiánya volt az oka. Ez időben azonban a jegyzői hivatal - bizonyára igazgatási érdekből - uj szokást hono­79

Next

/
Thumbnails
Contents