Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Ileana Leonte hozzászólása / 67–68. o.

véltárakban a kutatók számára az anyag hozzáférhetővé tétele s az egyes országok között ennek az anyagnak főként mikrofilmezés utján történő cseréje. Ugy vélem azonban, ez más országok számára is nagy jelentőséggel bir, s e kérdés megérdemli, hogy rendszeres és állandó együttműködés fejlődjék ki. Ez is az egyik ut lesz ahhoz, - miként azt Vörös előadó elvtárs megállapította hogy a népek közötti kulturális és baráti kapcsolatok mind szorosabbra váljanak. (Nagy taps.) BORSA IVÁN elnök: A szó Ileana Leonte elvtársnőé, a Román Népköztársaság Belügyminisztériuma Állami Levéltári Igazgatóságának osztályvezetőjéé. ILEANA LEONTE: Tisztelt Elnökség ! Kedves Kartársak ! Az országok közti kapcsolatok ma egyre szilárdabbá és sokoldalúbbá lesznek. Hatalmas fellendülést találunk különösen a kultúra és tudomány terén az eszmecserék, továbbá delegációk és kiadványok cseréjében, ami a nemzetközi feszültség csökkenésére és a társadalom fejlődésének parancsoló szükségességére vezethető vissza. A levéltártudomány általában a kultúrának és különösen a történelemnek az alapforrása és jó talajt biztosit közös, nemzetközi nyelv kialakításához, valamint ahhoz, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, erősítsük az országaink közű bizalmat, fejlesszük a kultúrát és kielégítsük a társadalom egyes időszerű igényeit A levéltárak közvetlen kapcsolata hozzájárul munkájuk komoly fejlesztéséhez, ezért ugy véljük, hogy ez az ülésszak jó kezdeményezést jelent az flyirányu kapcsolatok kialakításához. JÓL tudjuk, hogy a Délkeleteurópában élő népek között a történelem folyamán sok kapcsolat alakult ki és ezek megismeréséhez kölcsönös együttműködés szülséges. A Román Népköztársaság Állami Levéltára mindenben magáévá teszi a levéltári anyagok minél teljesebb nemzetközi felhasználásának gondolatát, helyesli a Magyar Országos Levéltár javaslatainak jó részét és a maga részéről is további javaslatokat óhajt tenni. Hangsúlyozzuk, hogy a dokumentumanyagot a Román Népköztársaság Állami Levéltári Igazgatósága az 1 951-ben kiadott kérdőiv alapján összeáUitott központi kartoték segítségével nyilvántartja. (Jelenleg felülvizsgáljuk és kiegészítjük a kartotékokat) A közeljövőben a közponü kartoték alapján útmutatót állítunk öszsze, amelyből megismerhetjük a hazánk területén őrzött levéltári fondokat Minthogy a fondok egyszerű cinie nem utal még tartalmukra, (ahogyan azt a tatátok igénylik), a szomszéd népekre vonatkozó levéltári anyagok rendszeres nyilvántartásához egyelőre felhasználhatjuk a raktárainkban őrzött anyagok meglévő kutatási segédeszközeit: leltárakat, mutatókat, katalógusokat Mivel a régi dokumeatumanyag egy része még az irattermelő szerveknél, vállalatoknál van, ezeket az anyagokat olyan mértékben vesszük nyilvántartásba, amint azokat az állami levéltárak átveszik. Az előadásban kifejtett együttműködési módszereket illetően felfogásunkat a következőkben ismertetem: 1.) Az elkészült kutatási segédleteket, az érdekelt országok között nyomtatott, vagy kéziratos formában cserélhetjük. 2.) A technika vhrmányait fel kell használni a levéltárak munkájában is, ezért egyetértünk azon javaslattal, hogy az idők folyamán végbement területi változások miatt töredékes állapotban lévő fondok kiegészítésére mikrofilmes erét folytassunk. A mikrofilmcsere azért is szükséges, hogy az egyes nemzetek történeti problémáit, más ország levéltáraiban őrzött anyag alapján tisztázzuk. Ugy véljük, hogy az ezirányu tanulmányok elmélyítéséhez számitásbajövő minden anyagot a kutatók rendelkezésére kell bocsátani, mert ha azok nem kutathatnak ezekben az anyagokban, esetleg hibás következtetésekre juthatunk. Ez a mikrofilmcsere megvalósítható gazdasági, vagy műszaki problémák tanulmányozása terén is. 67