Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Emil Voinović hozzászólása / 59–62. o.

és a Hadtörténelmi Intézet kivételével. A levéltári munkát 600 dolgozó látja eL Az emiitett levéltárakon kivül nyilvántartunk még öt tudományos intézmény mellett működő tizenkét helyi jellegű és negyven egyházi levéltárat Társadalmi és gazdasági rendszerünk eddigi fejlődése, különösképpen pedig a néphatóság szerveiben előállott változások irányt szabtak országunk levéltárügye fejlődésének Is. ^ szövetségi törvény a levéltári szervezetet a központosítás elvére alapította* Áz államapparátus decentralizációja és a társadalmi élet demokratizálódása, amely a társadalmi önigazgatás alkotmányos elvéből ered, szükségessé tették a Levéltári Tanács megszüntetését s a szövetségi törvény egyes rendelkezéseinek megváltoztatását. Az elmondottakon kivül az a körülmény is megköveteli az uj szövetségi törvénytervezet előterjesztését, hogy áz 1950 évi törvény nem szabályozott néhány kérdést, úgymint a levéltárak jellegének, általános feladatának, a levéltárak és irattárak egymás közötti viszonyának kérdését. A múlt évben életrehivott kommunális rendszer önkormányzatot biztosított a községeknek és járásoknak is, és olyan irányba terelte levéltárügyünk további fejlődését, amely decentralizált levéltári hálózat kiépítéséhez vezet, eleget téve annak a mindinkább erősödő követelménynek, hogy minden kommunaszövetség mint politikai, gazdasági és kulturális egység saját külön általános levéltárral, sőt a lehetőség szerint gazdasági levéltárral is rendelkezzék; Társadalmi fejlődésünknek alkotmány-szabta iránya folytán fokozatosan mindinkább kihangsulyozódik levéltáraink önállósága, s intézményeink egyre szélesebb felhatalmazásokkal bírnak, A Szerb Képköztársaságnak a tudományos, művészeti és kulturális intézmények igazgatásáról szóló 1955 évi törvénye szerint minden levéltár mellett tanács alakítandó, kollektív igazgatási szervként Az intézmény tanácsának tagjait részben a levéltár alapitőja nevezi ki a közéleti és kultúrmunkások soraiból. A többi tagot a levéXár személyzete választja. A levéltár vezetője hivatalbői tagja a tanácsnak. Minden levéltár saját statútummal rendelkezik, melyet a tanács előterjesztésére a levéltár alapitója hagy jóvá. A tanács legfontosabb feladatai: az évi munkaprogram jóváhagyása, a levéltár munkájáról szőlő jelentés elbírálása, a költségvetés jóváhagyása és végrehajtásának ellenőrzése, valamint a tudományos intézményekkel és társadalmi szervezetekkel való együttműködés biztosítása. A Jugoszláv Levéltárosok Szövetsége és a köztársasági egyesületek megalaJtalása nagy jelentőségű esemény a levéltárak életében. Ezek az egyesületek széleskörű munkásságot fejtenek ki, és feladatkörűk igen sokrétű. Lehetővé telték a levéltárügy számos kérdésének megoldását szélesebb társadalmi alapokon. Munkájukkal elősegítették a levéltárak hálózatának további fejlesztését, a levéltárakról szóló korszerűbb törvénytervezetek kidolgozását, a levéltári jellegű anyag begyűjtésére és megőrzésére indított akciók megszervezését, valamint a káderképzés és szakmai továbbképzés célját szolgáló tanfolyamok; megtartását. A levéltári munkások szövetségének szerkesztésében jelenik mex évenként háromszor az »Arhtvist* című szakfolyóirat, viszont a szerb népköztársaság levéltárosainak egyesülete adja ki az »Arhiveki pregled« című háromhavi szemlét Az Arhtvist tárgyalja a levéltártan elvi kérdéseiig az Arhivski pregled pedig a szerbiai levéltárügy szervezeti kérdéseivel foglalkozik; A jugoszláv levéltárak fejlődésük nehéz utján teljes egészében osztoztak a háború által elpusztított többi ország levéltárainak sorsában. Fennállásuk első éveiben működésűk kizárólagosan a megmaradt levéltári jellegű anyag védelmére és begyűjtésére Irányult Levéltáraink 1800 fondot és 1000 gyűjteményt őriznek, ami mintegy 120 millió dokumentumot és 122 ezer segédkönyvet tesz ki. 60