Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Emil Voinović hozzászólása / 59–62. o.

Legsúlyosabb problémánk a raktárférőhely elégtelensége. A legtöbb levéltár raktára befogadóképességének végső határához közeledi^ mások viszont annyira túlzsúfoltak, hogy már évek óta nem tudnak befogadni uj anyagot Ilyen munkafeltételek mellett ennek a hatalmas széthullott és összekeveredett levéltári anyaghalmaznak rendezése és leltározása nagy feladatot jelent, amellyel a jugoszláv levéltárosok csak azért tudnak eredményesen megküzdeni, mert munkájukban a hivatásuk és a történelmi emlékek iránti szeretetük vezérli őket A legtöbb levéltárban sommás leltárt készítenek, ami a magyar alapleltárnak felel meg. Csak a nagyobb levéltárak rendelkeznek analitikus leltárakkai és tudományos kutatási segédletekkel, A jugoszláv levéltárosok a forrásanyag közrebocsátását legfőbb feladataik közé sorolják. Azonban az irattáraktól rendezetlen állapotban átvett hatalmas mennyiségű* anyag rendezése és felleltározása az első években háttérbe szorított minden publikációs tevékenységet Még ma is az a helyzet, hogy egészen kevés kivétellel, csak a fejlettebb levéltárak foghattak hozzá forrásanyaguk közrebocsátásához. A felszabadulás óta a Hadtörténelmi Intézet 43, a Kommunisták Szövetségének levéltárai pedig 26 forráspublikációt adtak kt Szerényebb eredményeket mutathatunk fel a tudományos intézmények és a levéltárak közötti együttműködés eredményeként létrejött kiadványokkal. Az ilyen kiadványok száma körülbelül ötvenet tesz ki. A Rijékai levéltár »Vjesnik« címmel folyóiratot ad ki, amdyben közli forrásanyagát tudományos tájékoztató adatokkal. Hasonló tevékenységet fejt ki a Noviszádi illami Levéltár és a Szövetkezeti levéltár is. A levéltári dokumentumok közrebocsátásának másik módját levéltárosaink tanulmányai és értekezései képezik. Eddig mintegy 250 ilyen munka jelent meg különböző jugoszláv folyóiratokban. Levéltáraink az 1954. évben magukra vállaltak népművelő és népnevelő feladatokat is, és azóta intenzív tevékenységet fejtenek ki vidékük közéletében, a történelmi társulatokkal, valamint a tudományos és nevelő intézetekkel való szoros együttműködésben, Külön említést érdemel a levéltárak hete, amelyet első Ízben a múlt évben szerveztünk meg a Szerb Népköztársaság területén a levéltárosok és történészek közös akciójaként A levéltárak hete során kiállításokat rendeztük, előadásokat tartottunk a levéltári anyag jelentőségéről a munkásegyetemdsen, Középiskolákban és a beográdi rádióban, egészí sor cikket közöltünk a napi sajtóban a levéltárügy problémáiról és alkalmaztuk a propaganda korszerű eszközeit a mozgószinház vetítő képétől egészen a postai alkalmi bélyegzőig. Ez évben szövetségünk kezdeményezésére szeptember 16. és 30-a között az ország egész területén ismét megtartjuk a levéltárak hetét Szocialista rendszerünk állandó fejlődése, amely müveit és eszmeileg helyesen tájékozódott embert követel, valamint a levéltárak eddigi eredményei teljesen uj megvilágításba helyezték levéltáraink népművelő jelentőségét A levéltárakról alkotott uj vélemény abban is megnyilvánul, hogy néphatóságaink fokozott figyelmet szentelnek nekik, jobb munkafeltételeket és szükséges anyagi eszközöket biztosítva számukra. A levéltárüggyel foglalkozó előírások mindegyike a levéltári fond minél hatíhatósabb védelmét szolgálja. Az 1950. évi szövetségi törvény állami védelem alá helyezte az ország területén bárhol és bárkinél található történeti forrás értékű levéltári anyagot Az említett törvény a szövetségi és népköztársasági levéltárak hatáskörébe utalja a történeti forrásértékű anyag megőrzése feletti felügyelet gyakorlását és védelmét célzó mindenkire kötelező intézkedések meghozatalát Hasonló Intézkedéseket tartalmaz az irattári anyag tekintetében. A Tudományok és a Kultúra Szövetségi Tanácsának 1952. évi ütasitása az irattári anyag begyűjtéséről, megőrzéséről és időnkénti selejtezéséről. 61