Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Emil Voinović hozzászólása / 59–62. o.

A munkatársak tárgyi ismereteinek gyarapítása céljából a Levéltári Fő­igazgatóság mellett speciális tanfolyamokat és szemináriumokat rendeznek. Jelenleg a Levéltári Főigazgatóság, a Történeti Levéltári Intézet és a köz­ponti állami levéltárak együttesen tankönyvet készítenek a levéltárügy történe­téről és szervezetéről, a levéltárbán elméletéről és gyakorlatáról, továbbá mód­szertani segédkönyveket a levéltári munka egyes kérdéseiről \. Ezek a levéltárügy szervezetének alapelvei országunkban. A Szovjetunió­ban megteremtették a levéltárügy szervezetének jól kiépített* tudományos elve­ken alapuló rendszerét, amáy lehetővé teszi, hogy országos méretekben sike­resen oldjuk meg a dokimentumok begyűjtésének, nyilvántartásának, megőrzé­sének és a nép érdekében, a Kommunista Párt és a szovjet kormány bel- és külpolitikája érdekében való széleskörű felhasználásának kérdéseit Meg kell állapítani azt is, hogy a Szovjetunió levéltári szervei és állami levéltárai jelenleg tovább folytatják a levéltárügy megjavítására és tökéletesíté­sére irányuló munkájukat Az alkotó együttműködés további fejlődése és meg­szilárdulása, a szovjet és a magyar levéltári intézmények közötti tapasztalat­csere kibővülése, valamint a jelenlegi ünnepi ülésszakon résztvevő államok le­véltáraival való szoros kapcsolat a jövőben is kétségkívül elő fogja segíteni a levéltárügy megjavítását és tökéletesítését országainkban. Reméljük, hogy a szak­mai nemzetközi kapcsolatok a jövőben évről-évre erősödni fognak. (Taps.) EMBER GYŐZŐ elnök: A következő felszólaló Emil Voinovic elvtárs, a su­botícai - szabadkai - illám! Levéltár vezetője, a Jugoszláv Levéltárosok Szövet ­ségének Mildöttje. EMIL VOINOVIC : Tisztelt Elnökség ! Tisztelt Kartársak í Í941 előtt Jugoszlá­viában mindössze 11 nyilvános levéltár működött, amelyeknek sem elegendő sze ­mélyzete, sem kellő anyagi eszközük nem volt Beográdban, Zágrábban, Dubrov­nikban, Ljubljanában és Noviszádon működött ilyen levéltár, valamint néhány tu­dományos és kulturális intézmény mellett A második világháború vége a jugoszláv levéltári fondót kaotikus és pusz­tulással fenyegető állapotban találta. Az uj Jugoszlávia lehetővé tette levéltárügyünk minden irányú és rendkívül gyors fejlődését, annak ellenére, hogy a háború súlyos pusztításainak elhárítá­sa, a gazdasági elmaradottság és az ország függetlenségének megvédése képez­ték a legfontosabb feladatokat A Jugoszláv Népfelszabadító Nemzeti Bizottság rendelete már a népfelszaba­dító háború idején állami védelem alá helyezte a levéltári jellegű anyagot a többi műemlékkel együtt Azóta a szövetségi kormány, valamint a népköztársa­sági kormányok és a legfelsőbb törvényhozó testületek egész sor rendelettel, illetve törvényerejű intézkedéssel szabályozták a levéltárügy szervezését és előmozdítását Ezek között szervezeti téren a legfontosabb az állami levéltárakról szóló általános törvény, valamint a szerb, makedón és crnagora népköztársaságok idevágó törvényei, amelyek a szövetségi törvény alaptételeinek bővebb feldolgo­zását képezik. Az 1950 évi január 23-i szövetségi törvény levéltárügyünk alaptörvényének tekinthető. Rendelkezései megoldották- a levéltári anyag 'megvédésének alapkér­déseit és lefektették a levéltári hálózat kiépítésének irányelveit a Jugoszláv Nép ­köztársaság egész területén. A törvény lehetővé tette, hogy levéltár alakuljon minden nagyobb és történelmi jelentőségű városban, valamint minden népköz­társaság székhelyén. Ugyanaz a törvény hivta életre a Szövetségi Levéltárak és a Levéltári Tanácsot, mint a Tudományok és Kultúra Minisztériumának véle­ményező szervét TL Jugoszláviában a levéltár-ügy a Tudomány, Kultúra és Ok­tatásügy Minisztériumához tartozik. Ma már hetven levéltár működik az országban, amelyek a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság Levéltárosainak Szövetségében forrnak eggyé. A levél­tárak mind önálló intézmények, a Kommunisták Szövetségének nyolc levéltára 59

Next

/
Thumbnails
Contents