Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Emil Voinović hozzászólása / 59–62. o.
A munkatársak tárgyi ismereteinek gyarapítása céljából a Levéltári Főigazgatóság mellett speciális tanfolyamokat és szemináriumokat rendeznek. Jelenleg a Levéltári Főigazgatóság, a Történeti Levéltári Intézet és a központi állami levéltárak együttesen tankönyvet készítenek a levéltárügy történetéről és szervezetéről, a levéltárbán elméletéről és gyakorlatáról, továbbá módszertani segédkönyveket a levéltári munka egyes kérdéseiről \. Ezek a levéltárügy szervezetének alapelvei országunkban. A Szovjetunióban megteremtették a levéltárügy szervezetének jól kiépített* tudományos elveken alapuló rendszerét, amáy lehetővé teszi, hogy országos méretekben sikeresen oldjuk meg a dokimentumok begyűjtésének, nyilvántartásának, megőrzésének és a nép érdekében, a Kommunista Párt és a szovjet kormány bel- és külpolitikája érdekében való széleskörű felhasználásának kérdéseit Meg kell állapítani azt is, hogy a Szovjetunió levéltári szervei és állami levéltárai jelenleg tovább folytatják a levéltárügy megjavítására és tökéletesítésére irányuló munkájukat Az alkotó együttműködés további fejlődése és megszilárdulása, a szovjet és a magyar levéltári intézmények közötti tapasztalatcsere kibővülése, valamint a jelenlegi ünnepi ülésszakon résztvevő államok levéltáraival való szoros kapcsolat a jövőben is kétségkívül elő fogja segíteni a levéltárügy megjavítását és tökéletesítését országainkban. Reméljük, hogy a szakmai nemzetközi kapcsolatok a jövőben évről-évre erősödni fognak. (Taps.) EMBER GYŐZŐ elnök: A következő felszólaló Emil Voinovic elvtárs, a subotícai - szabadkai - illám! Levéltár vezetője, a Jugoszláv Levéltárosok Szövet ségének Mildöttje. EMIL VOINOVIC : Tisztelt Elnökség ! Tisztelt Kartársak í Í941 előtt Jugoszláviában mindössze 11 nyilvános levéltár működött, amelyeknek sem elegendő sze mélyzete, sem kellő anyagi eszközük nem volt Beográdban, Zágrábban, Dubrovnikban, Ljubljanában és Noviszádon működött ilyen levéltár, valamint néhány tudományos és kulturális intézmény mellett A második világháború vége a jugoszláv levéltári fondót kaotikus és pusztulással fenyegető állapotban találta. Az uj Jugoszlávia lehetővé tette levéltárügyünk minden irányú és rendkívül gyors fejlődését, annak ellenére, hogy a háború súlyos pusztításainak elhárítása, a gazdasági elmaradottság és az ország függetlenségének megvédése képezték a legfontosabb feladatokat A Jugoszláv Népfelszabadító Nemzeti Bizottság rendelete már a népfelszabadító háború idején állami védelem alá helyezte a levéltári jellegű anyagot a többi műemlékkel együtt Azóta a szövetségi kormány, valamint a népköztársasági kormányok és a legfelsőbb törvényhozó testületek egész sor rendelettel, illetve törvényerejű intézkedéssel szabályozták a levéltárügy szervezését és előmozdítását Ezek között szervezeti téren a legfontosabb az állami levéltárakról szóló általános törvény, valamint a szerb, makedón és crnagora népköztársaságok idevágó törvényei, amelyek a szövetségi törvény alaptételeinek bővebb feldolgozását képezik. Az 1950 évi január 23-i szövetségi törvény levéltárügyünk alaptörvényének tekinthető. Rendelkezései megoldották- a levéltári anyag 'megvédésének alapkérdéseit és lefektették a levéltári hálózat kiépítésének irányelveit a Jugoszláv Nép köztársaság egész területén. A törvény lehetővé tette, hogy levéltár alakuljon minden nagyobb és történelmi jelentőségű városban, valamint minden népköztársaság székhelyén. Ugyanaz a törvény hivta életre a Szövetségi Levéltárak és a Levéltári Tanácsot, mint a Tudományok és Kultúra Minisztériumának véleményező szervét TL Jugoszláviában a levéltár-ügy a Tudomány, Kultúra és Oktatásügy Minisztériumához tartozik. Ma már hetven levéltár működik az országban, amelyek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Levéltárosainak Szövetségében forrnak eggyé. A levéltárak mind önálló intézmények, a Kommunisták Szövetségének nyolc levéltára 59