Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Nedjalko Nedjalkov hozzászólása / 33–37. o.

viszonosság alapján szintén jelentse ki, hogy hajlandó saját eredeti iratanyagát a mi levéltárainknak megküldeni. Jelenleg az osztrák Staatsarchiv nyugatnémetországi, csehszlovák, francia, belga, holland és még más országok levéltáraival is tart fenn ilyen kapcsolatot Eemélem, hogy az eredeti iratok ilyen kölcsönzésére a magyar levéltárakkal és más országok levéltáraival is mielőbb lehetőség nyilik; E téren nyomatékosan ki~ vánom hangsúlyozni, hogy az osztrák Staatsarchiv a legnagyobb örömmel kész mielőbb létrehozni ilyen iratcsere kapcsolatot minden olyan országgal, amellyel jelenleg még nincsen ilyen kapcsolatban, Az osztrák -Staatsarchiv felismerte annak fontosságát, hogy résztvegyen az egyes országok levéltári kongresszusain, és a nemzetközi levéltári kongresszuson. Ezeken a kongresszusokon a személyes kapcsolat felTttele folytán eltűnik a kölcsönös megnemértés és előítélet, s lehetővé válik a kölcsönös tapasztalatok kicserélése. Ezt a célt szolgálja az is, hogy most fel kívánjuk állitani az osztrák központi levéltárat, az Österreiches Zentral Staatsarchiv-oL E központi levéltárban valamennyi eddig fennálló osztály anyagát egy helyen egyesitenők a technika és a levéltártudomány legmodernebb tapasztalatainak figyelemtevételéveL Ugyanitt egy nemzetközi kutatóintézetet is fel kívánunk állitani, levéltárosok, fiatal tudományos dolgozók és tudósok részére. Ennek az intézetnek feladata lesz majd a levéltártudomány oktatása s azt tervezzük, hogy a felállítandó intézetben a világ minden részéből való tudósok majd tartanak előadásokat a nemzetközi vonatkozású kérdésekről, a diplomája, a gazdaságtörténet, a társadalomtörténet köréből és egyéb kérdésekről. Ma még természetesen kérdéses, hogy az intézet megszervezése megválósitható-e, mindazonáltal a Staatsarchiv ezt a tervét ismertette a legbefolyásosabb és legjobb nevű hazai és külföldi tudósokkal, s kivétel nélkül mindegyik igen nagy érdeklődéssel fogadta. Az osztrák Staatsarchiv minden rendelkezésére álló módon és eszközzel megkísérli e tervének valóraváltását. Végezetül megjegyzem, hogy a Staatsarchiv 1945 óta kifejtett tevékenységéről a Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs legközelebbi száma kimerítő áttekintést fog nyújtani. (Taps.) EMBER GYŐZŐ elnök: Most húsz perc szünetet tartunk, azután folytatjuk tanácskozásunkat. ( S z ünet után.) EMBER GYŐZŐ elnök: Következik Nedjalko Nedjalkov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság Belügyminisztériuma levéltári osztálya helyettes vezetőjének hozzászólása. NEDJALKO NEDJALKOV: Tisztelt Kartársak ! Mindenekelőtt meg kell mondanom, hogy az állami levéltárak Bulgáriában mindössze néhány év óta állanak fenn. Bulgáriában a burzsoá-tőkés rendszer idején állami levéltárak nem léteztek. A burzsoá rendszer, uralomra jutásától 1944 évi megdöntéséig, semmit sem tett abban az irányban, hogy valamilyen rendet teremtsen az ország gazdag levéltári anyagában. Nem érdekelte azoknak az iratoknak a sorsa, amdyeket a hivatalok, szervezetek és vállalatok létrehoztak; Közönyös maradt a kulturális és társadalmi élet munkásainak azon kezdeményezéseivel szemben, amdyeknek során nem egyszer követelték az állami levéltárak felállitását és a levéltárak tekintet nélküli megsemmisitése elleni intézkedések foganatosítását. Minden ilyen erőfeszítés azonban eredménytelen maradt A burzsoá kormányok süketek voltak az állami levéltárak létrehozásának eszméjével szemben. Jól tudták uL, milyen hatalmas eszközt képviselnek a burzsoá rendszer kizsákmáiyoló jellegének leleplezésében az okmányok, ha össze vannak gyűjtve és széles körben a dolgozók rendelkezésére állanak. Az iratanyag megsemmisítésére, vagy atogyan akkor azt nevezték, »az irattárak megtisztogatására* vonatkozólag a legkülönfélébb miniszteri határozatokat hozták, sőt nem hiányoztak olyan rendelkezések sem, amelyeket személyesen a cár irt alá. m