Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - Nedjalko Nedjalkov hozzászólása / 33–37. o.

Az egyes minisztériumok vezetői szintén adtak ki rendéleteket az »irattárak tisztogatására«» Különösen kedvezőtlen képet mutatott az »irattártisztogatás« a helyi hivataloknál és vállalatoknál. De mindezek az intézkedések, határozatok, rendeletek, stb. bármennyire különböznek is egymástól tartalmilag, hasonlítanak egymáshoz azokban a szempontokban, amdyeknek szem előtt tartását az irattárak •tisztogatásánál* fontosnak találták. Főleg a tulajdonjoggal vagy egyéb anyagi biztosítékkal kapcsolatban álló, azaz túlnyomórészt a bizonyító értékű iratok megtartását találták fontosnak. Nem volt azonban olyan külön szerv, amely az igy megőrzött értékes iratok összegyűjtésével foglalkozott volna. Azokat maguk a hivatalok és vállalatok őrizték. Azoknak a külön intézményeknek, amelyek 1944-ig az iratok gyűjtésével foglalkoztak, közvetlen feladataik merőben mások voltak. Az irattári anyagok begyűjtése ezek számára másodrendű feladat volt Iratokat gyűjtöttek egyes tudományos dolgozók is munkáik megírásával kapcsolatban. Gyűjtéssel foglalkozott 1911. évi alapítása óta a Bolgár Tudományos Akadémia is: Akadémikusok és közéleti személyiségek iratanyagát gyűjtötte. Nagyobb gyűjtő munkát végzett a Szófiai Nemzeti Könyvtár. E célból 1921-ben ennek keretein belül levéltári osztály létesült, amely a bolgár nép történelmi múltjára vonatkozó iratokat gyűjtötte. Alakult Hadtörténelmi Levéltár, amely a katonai alakulatok irattárait gyűjtötte be. Gyűjtöttek iratokat még egyes muzeumok is. Az akkori körülmények mellett a nevezett intézmények nem fejthettek ki igazi levéltári munkát, azonban állami levéltárak hiányában fontos szerepet játszottak sok, a bolgár történelem szempontjából fontos, értékes iratanyag megőrzése terén, így pL a bolgár nemzeti forradalmi mozgalom ideológusainak: Georgi Rakovszki, ívűben Karavelov, Vaszü Levszki, Hrlszto Botev, Panajot Hitov, Sztoján Zaimov stb. hagyatékával kapcsolatban, amdyeket a Nemzeti Könyvtár őrzött mej?. A népi demokratikus uralom 1944 évi megalakulása után mélyreható forradalmi változások valósultak meg Bulgária társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életében. Gyökeresen megváltozott az állam viszonya a nép művelődési értékeihez, köztük a levéltári dokumentációhoz is. Most a kormány gondoskodik a levéltárügy szervezéséről és kiséri figyelemmel annak helyes fejlődését 1951 folyamán a Nemzetgyűlés Elnökségének külön rendeletével megalakult a Bolgár Népköztársaság Állami Levéltári Fondja, amely magában foglalja a Bolgár Népköztársaság területén valamikor létezett, illetőleg létező hivatalod társadalmi és gazdasági szervezetek és vállalatok értékes dokumentációját, valamint tekintélyes politikusoknak, a tudomány, irodalom és művészet embereinek személyes iratanyagát A rendelet lefektette az Állami Levéltári Fond szervezetének és íelr építésinek, a megőrzés és a dokumentációs anyag használatának az alapelveit Kormányrendelet rendezi az állami levéltárak, valamint a Belügyminisztérium levéltári osztálya, - mint az országban lévő állami levéltárak vezetője - szerveze téré, felépítésére és feladataira vonatkozó kérdéseket Ezeknek az alapvető szabályoknak a kidolgozásánál a tapasztalatot a szovjet levéltárügytől kölcsönöztük; Mivel nem rendelkezünk saját levéltári tapasztalattal, ezért az állami levéltárak megszervezésénél és az alapvető utasitások kidolgozásánál, valamint az egyes konkrét kérdések megoldásánál főként a szovjet levéltárosok eredményeit használjuk fel, szem előtt tartva mindenkor a saját társadalmi és gazdasági helyzetünket A Minisztertanács határozata értelmében Szófiában az országos jelentőségű iratanyagok számára kél központi levéltár létesült: a Központi Állami Történelmi Levéltár (CHA) az 1944. szeptember 9-e előtti iratanyagok számára és a

8 Bolgár Népköztársaság Központi Állami Levéltára (CM na NRB) az 1944 szeptember 9-e után létrejött és létrejövő iratanyagok számára. Ezek a levéltárak főleg az államhatalom és a kormányzat központi szerveinek, a társadalmi, politikai, szakszervezeti, gazdasági, kulturális, sport stb. szer34