Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után: 1956. június 14. / 19–62. o. - Ember Győző elnöki megnyitója / 19–. o. - Borsa Iván: A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után: kivonat / 19–24. o.

módszerével gyökeresen szakitva, áttértek az aktiv iratvédelemre. Ennek kapcsán feltétlenül szükség,van arra, hogy a levéltárak a jövőben befolyással bírjanak az iratok sorsára létüknek első öt évében is, nemcsak az öt év letelte után sorrakerülő iratselejtezéstől kezdve. Ennek érdekében a levéltárak jövőbeni feladatai között első helyen kell Wjelölnunk az iratkezelés szabályozásában való aktívabb részvételt és az irattárak munkájának szakmai felügyeletét Ehhez azonban jelenlegi apparátusunk jelentős bővítése szükséges. A levéltári apparátus kibővítésével fokozottabban kell gondoskodni a már le4 véltárba került s a jövőben egyre nagyobb számban odakerülő felszabadulás utáni iratokróL Ennek érdekében szükségesnek látszik az Országos Levéltár mei-i lett egy uj központi levéltár szervezése, mely hivatott lesz a minisztériumok és más központi szervek 1945 utáni iratanyagának gyűjtésére. 6. Levéltáraink nem csupán a levéltáron kivül levő iratanyag aktívabb védelme terén végeznek újszerű feladatokat, hanem fokozódtak az igények a már levéltári kezelésben levő iratanyaggal végzendő munkák terén is. Ezek közű] első helyen kell említeni a levéltári kezelésben levő iratanyag számbavételének kérdését A felszabadulás előtt az iratanyagnak általános leltározására nem kerüli sor. 1949 végére az Országos Levéltár kezelésében levő iratanyag túlnyomó többségéről elkészült elsődleges formában az un, alapleltár, amely úttörő jelentőségű volt a magyar levéltárak történetében, Az alapleltár célja, hogy a levéltár belső használatára rögzítse egyes fondok vagy nagyobb fondok esetében egyes fondrészek legfontosabb adatait Az 1951. év folyamán elkészültek a területi levéltárak alapleltárai is. Ugyancsak az állami levéltárak végezték el az 1952-53. év folyamán a kettős kezelésben levő római katolikus egyházi levéltárak alapleltározását Bár e leltárpk belső levéltári használatra készültek, a kutatók számára is igen komoly segédeszközt jelentenek. A központ ezért elhatározta az alapleltáraknak sokszorosítási eljárás utján való közrebocsátását, s az Országos Levéltár alapleltárainak eddig megjelent 9 kötete beváltotta a hozzáfűzött reményeket Az alapleltáron kivül különböző egyéb leltárszerü segédletek is készültek. Ezek közül eddig legnagyobb méretű az Országos Levéltár feudáliskori iratanyagában folyó un. »ismertető leltározás*. A közelmúltban tűztük minden állami levéltár elé mint a második ötéves terv egyik főfeladatát, minden fondról raktározási egységig lemenő leltár készítését A Párttörténeti, (akkor Munkásmozgalmi) Intézet kérésére 1952-ben az állami levéltárak megkezdték a saját kezelésükben levő iratanyagban található munkásmozgalmi vonatkozású dokumentumok feltárását E munkának súlypontja a Horthykorszak iratanyagára terjedt ki, s a legtöbb esetben az adatfeltáró munkát selejtezéssel kapcsolták össze. A levéltárak azt is feladatuknak tekintik, hogy iratanyagukat forráskiadványok utján publikálják. Ilyen jell^ü tervszerű munka hosszú ideig tulajdonképpen csak az Országos Levéltárban folyt Az utóbbi években azonban már a területi levéltárak is fejtenek ki forráspublikációs tevékenységet Egyes levéltárak a helyi pártbizottságokkal, mások a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezetével, vagy a megyei tanács népművelési osztályával együttműködve főleg népszerű kiadványokat készítettek, melyek a levéltár állagaiban felkutatott dokumentumok közlésével a megye vagy a város történetének egy-egy szakaszát mutatták be az olvasónak. A levéltárak feladata, hogy iratanyagukkal segítségére legyenek a népgazdaságnak. Ezt a feladatukat a levéltárak eddig főleg tervrajzok rendelkezésre bocsátásával látták eL Levéltáraink feladatuknak tekintik, hogy anyagukkal a népmüvelésnek is segítségére legyenek. így részt vesznek helytörténeti kiállitások rendezésében, dokumentumanyagot adnak a sajtónak. Sok teendőnk van a levéltári elmélet egyes kérdései, a tudományos módszertani problémák kidolgozása, illetőleg megoldása te^én. Az e téren mutatkozó kezdeti nehézségek leküzdésének első konkrét eredménye a Levéltári Közlemények uj folyamának 1954-ben történt megindulása. A Levéltárak Országos Központja még 1951-ben belső használatra folyóira23