Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után: 1956. június 14. / 19–62. o. - Ember Győző elnöki megnyitója / 19–. o. - Borsa Iván: A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után: kivonat / 19–24. o.

E jogszabályok szakítottak az 1947. évi 21. te. polgári szemléletű megoldási módozataival és átíogó, gyökeres intézkedéseket tartalmaztak mind a levéltári szervezet, mind az iratvédelem terén. Ezek alapelgondolásában érvényesül a levéltári szervezetnek a polgári társadalmakban ismeretlen centralizációja. A törvényerejű rendelet gondoskodik az ország teljes iratanyagáról. Felhasználja azokat a lehetőségeket, amelyeket a gazdasági és társadalmi fejlődés biztositott, s az 1918. június l~i lenini dekrétum szét . lemében létrehozza a lényegében egységes magyar levéltárügyet, - ha nem is fogalmazza m^ az egységes állami levéltári fond létrehozását, ahogy azt a lenini dekrétum tette. Az uj törvényerejű rendelet intézkedései lehetővé tették, hogy a levéltárügy területén is bekövetkezzék a fordulat, amely szakítva az eddigi szemlélettel, megadta a magyar levéltáraknak a lehetőséget, hogy meginduljanak a szocialista tipusu levéltárügy kialakítása felé vezető utón. Szervezeti téren legnagyobb horderejű intézkedés a Levéltárak Országos Központjának megszervezése volt A központi levéltári hatóság hivatott irányitani és ellenőrizni a levéltárak működését, gondoskodik az iratanyag védelméről és igy megvan a lehetősége ahhoz, hogy elősegítse a magyar levéltárügy nagy problémáinak megoldását A Központ megalakulásától a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt működött 1956. január 1-től a Levéltárak Országos Központja fölött a felügyeletet a Minisztertanács vette át A Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt megvan a lehetősége annak, hogy a levéltárak mind közigazgatási, mind tudományos jellegű feladataikat egyaránt fejlesszék. 4. A Levéltárak Országos Központja megalakulása után folytatta és kiterjesztette a Levéltárak Országos Főfelügyelőjének a gazdasági szervek iratanyagának védelme terén megkezdett munkáját A gazdasági jellegű iratok levéltári kezelésbe vétele vidéken nem jelentett különösebb problémát, mert az állami levéltárak ezeket aránylag könnyen be tudták fogadni. Budapesten a Központ átmenetileg saját kezelésben tartotta a begyűjtött anyagot, majd megszervezte a Központi Gazdasági Levéltárat, mely az ország egész területéről gyűjti, őrzi, kezeli és a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátja az országos jelentőségű ipari, gazdasági vállalatoknak levéltári őrizetbe kerülő, a vállalati ügyintézésben már nem szükséges iratanyagát A levéltárakról szóló törvényerejű rendelet nem foglalkozik külön az egyházi levéltárakkal, hanem csak a magánlevéltárak kategóriáját tárgyalja. A törvényerejű rendelet lehetővé teszi, hogy a kiemelkedő jelentőségű magánlevéltár rat, vagy levéltári gyűjteményt a Központ javaslata alapján a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter (ma a Minisztertanács) nemzeti érdekű magánlevéltárnak nyit vánitsa. Ennek következtében a legtöbb egyházi levéltár nemzeti érdekűvé nyüvánittatott A hiteleshelyi levéltárak állami tulajdonba mentek át A feudális korszakból származó nagyobb családi, földesúri levéltárak, amelyek túlélték a háború viszontagságait és a háború után következő évek gondozatlanságát, ma már mind az Országos Levéltár vagy valamelyik másik állami levéltár kezelésében vannak. * A jelenlegi levéltári hálózat szervezetileg biztosítja, hogy a szocialista tulajdonban lévő majdnem teljes iratanyagot — amennyiben levéltárivá érik — befogadja, a magántulajdonban levő iratanyag felett pedig felügyeletet gyakoroljon. 5. A levéltári szervezetnek ez a széles alapokon nyugvó, az eddiginél lényegesen nagyobb területre kiterjedő illetékessége természetesen ujabb és ujabb feladatokat és problémákat jelent a levéltáraknak. A problémák legnagyobb része a raktározás területén jelentkezik; A viszonylag nagy iratpusztuíás ellenére az egykori törvényhatósági levéltárak között néhány olyan is van, amely jelenleg több, mint kétszer annyi iratanyagot kezel, mint 1950-ben. A levéltárak feladatai az iratvédelem terén nemcsak azzal bővültek, hogy már nem kizárólag közigazgatási iratanyagot vesznek át, hanem fokozottabb munkát és fokozottabb iratvédelme jelent az is, hogy a levéltárak aktív szerepet játszanak a szervek által végzett iratselejtezések ellenőrzésében. Levéltáraink ugyanis a Horthy-korszak csupán passzív iratbefogadásának 22 \