Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) Különszám - AZ ÜLÉSSZAK JEGYZŐKÖNYVE - A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után: 1956. június 14. / 19–62. o. - Ember Győző elnöki megnyitója / 19–. o. - Borsa Iván: A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után: kivonat / 19–24. o.

«A MAGYAR LEVÉLTÁRÜGY FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTÁN* 1956. június 14 csütörtök Az ülés a Kossuth-Mub előadótermében 9 45'-kor nyilt meg. Az elnökségben helyet foglalt Ember Győző Kossuth dijas a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Országos levéltár főigazgatója mint az ülés elnöke, Charles Braibant, a francia levéltárak igazgatója, mint a Nemzetközi Levéltári Tanács képviselője és Borsa Iván a Levéltárak Országos Központjának vezetője, mint az ülés előadója, EMBER GYŐZŐ elnök: Az Országos Levéltár 200 éves jubileumának tiszteletére rendezett ülésszak második ülését megnyitom. Üdvözlöm megjelent kedves vendégeinket, levéltáros kartársainkat. Külön üdvözlöm Charles Braibant urat, a francia levéltárak igazgatóját (Nagy taps), a Levéltárak Nemzetközi Tanácsának tiszteletbeli elnökét, aki a Tanács képviseletében ma jelent meg először ünnepi ülésszakunkon. Mielőtt áttérnénk má ülésünk napirendjére, vendéglátó házigazdánk, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat nevében, mint a társulat központi vezetőségének tagja, üdvözlöm az ünnepi ülésszakot és kivánok munkájához további eredményeket Mai ülésünk tárgya: Borsa Iván előadása a magyar levéltárügy fejlődésérői a felszabadulás után. Kérem Borsa elvtársat* hogy ismertesse előadásának rövidttett tartalmát A teljes szöveget külföldi vendégeink forditásban megkapták. BORSA IVÁN: Előadásom tárgya a magyar levéltárügy felszabadulás utáni helyzete, melyre vonatkozólag e tanulmány legújabb szövegét külföldi vendégeinknek és igen sok magyar vendégünknek is megküldtük; A továbbiakban csupán kivonatosan kívánom ismertetni ennek egyes tételeit Valamennyi magyar és sok külföldi levéltár kollegiális szeretettel fordul a fennállásának 200 éves jubileumát ünneplő Országos Levéltár felé. A 200 év alatt összegyűlt jelentős mennyiségű iratanyag s az ennek kezelése során kialakult munkamódszerek, az elért elméleti és gyakorlati eredmények az Országos Levét tárat az ország első levéltárává tették, mely a 200 év folyamán mindig speciális helyet foglalt el a magyar levéltárak között Az elmúlt idők során az Országos Levéltárnak az ország többi levéltárával való kapcsolata sokszor változott E változások közül azonban vitathatatlanul a legjelentősebb az 1950-ben bekövetkezett volt Ekkor került sor a központositott magyar levéltárügy megszervezésére, s ezzel uj korszak kezdődött a magyar levéltárak, igy az Országos Levéltár életében is. Ugy gondoljuk, nem lesz felesleges a jubiláló Országos Levéltárat olymódon is megismertetni, hogy felvázoljuk a magyar levéltárügynek a két világháború közt kialakult helyzetét, a felszabadulás után bekövetkezett fejlődését és soron következő feladatait, megismertetve ezáltal azt a környezetet, amelyben az Országos Levéltár a maga szakmai életét élt L 1. A felszabadulás a magyar levéltárakat egymástól teljesen elszigetelten, minden egységes központi szervezeti és szakmai irányitás nélkül találta. Az 1875 óta uj szervezetben működő Országos Levéltár a Belügyminisztérium kebelében kezdte meg működését, majd 1922 szeptember 1-én átkerült a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főfelügyelete alatt működő Gyüjteményegyetem, később a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzata keretébe. Ami a többi levéltárat illeti, a két világháború között az Országos Levéltáron és a Honvéd Levéltáron kivül minden megyének és törvényhatósági joggal felruházott városnak volt szervezett levéltára. Ezek a levéltárak a fenntartó törvény19