Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FIGYELŐ - Hadnagy Albert: A korszerű irattári tervek kérdése a nyugatnémet levéltártudományban / 177–186. o.

menyesen kiegészíthető. Énnek ellenére ezekből a tervekből egyes technikai részeket ma is hasznosan lehetne alkalmazni, mint pl egyes jöl kifejező rovat és fogalmi elnevezéseket, cimszójegyzékeket, a régi és uj tervek összehasonlítását a különbségtevést városok és falvak közt Valamint a szükségletekhez szabott kész irattári terveket Az abc-rendszerű irattári terveknek hátrányai nagyobb mértékben először az 1915^919. évek közti időszakban nyilvánultak meg, amikór az egész közélet a háború szükségleteinek rendeltetett alá. A nehézségekén sok irattáros ugy igyekezett segíteni hogy a háborúval összefüggő valamennyi iratot a IX-es Jelzésű rovatrendbe, a katonai és hadi ügyek csoportjába osztotta be és azután ezt a csoportot tovább bontotta a szükségletek szerint így keletkeztek a IX. #* JX 2, IX. $* IX. 4. főcsoCT^rtoík. hadügyek, hadiadó, hadbavonultak, hadisajtó elnevezések alatt fovábbmenően ai* csoportok Jöttek létre IX. V. 3,, IX. V. 4.

;

, IX. Vll 1. IX XI. 2, stb Jelzéssel ipari üzemek, gazdasági rendszabályok, löldmivelés, kémeíháritás stb. fogalomkörben. Az előre nem látható események azonban a háború végeztével nem értek véget Ennek megfelelően a bürokrácia és a községi igazgatás feladata és hatásköre Jelentékenyen kiszélesedett, ezzel együtt az iratok létrejötte óriási arányokat öltött úgyannyira, hogy elkerülhetetlenné vált uj irattári r?nd alkalmazása* Az abc rendjében készült, de merevnek mutatkozó rendezési elvvel szemben az iratoknak csoportrendbe való helyezése logikus megoldásnak mutatkozott A csoportok a rendezendő iratanyag áttekintése és mérlegelése után a fogalmak összevonásából maguktól kialakultak. A csoportszámos irattári rend átütő sikerét a könyvtárakban bevezetett tizedes rendszer megfelelő alkalmazásának köszönhette. A tizedes rendszert a könyvtári szolgálatba Melville Ue,wey amerikai könyvtáros, vezette be az 1876. évben, módszerét lassanként az egész világon átvették és alkalmazták. Dewey rendszerének az a lényege, hogy az egész tudományt 10 osztályra osztotta fel és a könyveket ebbe a 10 csoportba sorolta be.-Az egyes osztályokon belül további alosztályokat létesített mindaddig, amíg minden könyvnek megteremtődött a maga helye, Ugyanezt az elgondolást vették át a legújabbkori irattári tervek is.-A. csoportszám után alkalmazott terdevonal (pt 352/l) azt is lehetővé tette, hogy a csoporton belül a fogalmak a legapróbb részletekig tagolhatok legyenek s ennek megfelelően a bármilyen kiskörű rogalom alá tartozó iratanyag is besorolható legyen valamelyik neki megfelelő főcsoportba. Előnye ennek a rendszernek még az is. hogy az alcsoportok a .szükségletek szerint alakithatók és az uj csoportok az iratrendbe bármikor minoen nehézség nélkül besorolhatók. A tizedes rendszer szerinti irattári tervet először a thüringiai városok szövetsége alkotta meg az 1928, évben. Ez a terv a német városok különféle érdekképviseleti szervei által a városok részére készített háztartási ügyviteli tervezetek és a pénzügyi statiszüka tagolódása alapján jött létre tulajdonképpen. A statisztikai és pénzügyi hatóságok korán felismerték a tizedes rendszerből számukra adódó előnyöket és az igazgatási szerveket a példa követésére ösztökélték. Az ugyancsak az 1928. évben készült Flattich féle terv Vürttembergre érvényesen 9 mig az emiitett thüringiai terv 7 iratcsoportot hozott létre. v A községek belső igazgatásának uJJárendezéséhez az elhatározó lökést Ür. íritz Nordsleck adta meg, aki az 1937. évben a községek országos gyűlésén előterjesztette a birodalmi bélügyminiszter által jóváhagyott egységes községi háztartási ügyviteli tervezet alapján készült és a községek iratkezelési rendjére döntően kiható, kiváló és azóta is sokszorosan bevált ésszerű rendszerét. Ennek a Nordsieck féle tervnek állampolitikai háttere abban rejlett hogy ez által akarták elérni az egységes állami igazgatási szervezet létrehozását A községek egységes iratkezelési rendjét azonban ez a terv sem tudta megvalósítani, mert a mutatkozó ellenállás miatt az egységes állami igazgatási szervezetet sem tudták valójában létrehozni. A Nordsieck féle terv azonban azóta is minden egységes irattári tervnek az alapját képezi s e szempontból előnyeit nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Az első egységes irattári tervet Paul fheurer alkotta meg az 1942 évben a bádeni és elszászi községek igazgatása számára, s bár a háború miatt csak néhány községben nyert alkalmazást, az 1950. évben a bádeni községek részére kibocsátott egységes irattári tervnek minden lényeges elemét tartalmazta. Azóta ezt a Xheurer íéle irattári tervet majdnem minden délbádeni község igazgatásában alkalmazzák. Jellemzője ennek a tervnek még az is

P hogy a 350 oldal terjedelemből mindössze 40 oldal esik a cimszójegyzékre, mig a többit teljes egészében maga a terv foglalja el és így az eddigi tervektől ebben a vonatkozásban is lényegesen különbözik 180