Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Az Amerikai Egyesült Államok levéltárügye / 169–176. o.
A Nemzeti Levéltárban folyó rendezési ( <arrangement, classiíication*) és leltározási munka méreteire jellemző néhány adat, 1940 végéig 200 00Ö köbláb iratanyagot leltároztak (katalogizáltak) és tettek a kutatás számára hozzáférhetővé, 1948 évi jelentésük ebben az évben 3 millió láb (1000 km) filmről, i millió fotókópiáról és 250 000 lemezről számol be^ A Nemzeti Levéltár igen élénken részt vesz a mindennapi közigazgatási munkában Számos esetben nyújt hivatalos felvilágosítást hatóságoknak, hivataloknak vagy magánszemélyeknek (194& ben 192 000 esetben), A második világháború folyamán az USA hadserege sjk felhasználható adatot kapott a Nemzeti Levéltártól, pL a normandiai partraszállás előkészítésére meteorológiai adatokat az európai légibombázásokhoz pedig térképeket Még annyit jegyezzünk meg, hogy. a Nemzeti Levéltár által őrzött szövetségi jellegű sorozatok (mint ph az USA Kongresszusa, azaz a Szenátus és a Képviselőház, a Fehér Ház vagyis az elnök irodája, a minisztériumok és legfőbb bíróságok- stb) iratanyaga általában a függetlenségi háborútól, azaz az 1770°es évektől 1948/I9501g van meg a levéltár őrizetében Az USA államainak levéltárai Az USA levéltári szervezetének tárgyalásánál rámutattunk már arra, hogy milyen egyenetlen, tarka képet mutat a 48 állam levéltári hálózata. Mindazonáltal, függetlenül attól, hogy az állam levéltára önálló intézménye, vagy valamely könyvtár, történelmi társulat, vagy állami hivatal kezelésében van-* iratanyagának típusát tekintve, természetesen sok hasonlóságot látunk. Jellemzi sokukat az, hogy - mig a Nemzeti Levéltár legrégibb ügyiratai nem régebbiek a Függetlenségi Háború korszakánál az állami levéltárakban nem ritka a korábbi iratsorozat Azt általában törvényszerűnek kell tartanunk hogy az USA területén nem beszélhetünk levéltárakról a fehér ember megjelenését megelőző időkben. Az északamerikai indiánok sok kai alacsonyabb műveltségi fokon álltak a XVI- XYlL században mint mexikói vagy perui társaik még nem jutottak el az irás általános használatáig, levéltáraik igy nem is lehettek Egyetlen kivételt is merünk, a «cseroki (cherokee)* törzset amelynek 1750 körül Chote városban valamiféle levéltára volt, s a fehér emberekkel való határsurlódásaikrót beszámoló irataik ma is megvannak. Időben azonban ez több mint kétszáz évvel későbbi, mint a fehér telepesek megjelenése az USA területén • A legrégjbb»fehér emberek által létrehozott levéltárak az USA területén az angol gyarma tokban keletkeztek ő.Virginia(1607 •;, Massaehusetts (l620 j-), Maryland (1634v , A volt francia gyár mátok közül Louisiana levéltára nyúlik vissza a legrégibbre (1699), Mint látjuk, ezek a legrégibb levéltárak mind az Atlanti Óceán partvidékén fekvő legkorábban gyarmatosított területen alakultak ki, A népsűrűség ma is itt a legnagyobb* a múlt századokban még fokozottabban igy volt érthető tehát, ha a közigazgatás itt volt a legfejlettebb, A nyugatabbra fekvő államok lakosságának Xix szá zadi gyors szaporodására jellemző az USA belsejében fekvő Illionis állam példája, 1818 ban kb. 300 000, 1850-ben 851470, 1870-ben 2 540 000 és 1950 ben 8 782 125 fő volt a lakossága, A többi nem Atlanttóceánmenti államban is hasonló, ha talán nem is ilyen rohamos a demográfia alakulása Ez megérteti, hogy miért kezdődik a legtöbb nyugati USAállam levéltárának anyaga csak a múlt század közepén. Az USA egyes államainak levéltárai általában az illető állam központi jelentőségű anyagát (de csak az állami jellegű szervek anyagát !) veszik át megőrzésre. Egyik másik államban az irat anyag megoszlása tükrözi a montesquieui állam három osztályát, törvényhozás igazgatás, igaz-ságszolgáltatás (pl„ Indiana)„ Valamennyi állam levéltárában elv az. hogy a provenienciát nem bont ják meg és az államigazgatás szerveinek tagolódása szerint tagolják az irataikat is Nagyon jel lemző egyes államok iratanyagának ujkeletüségére az a példa hogy a már említett fllionis állam levéltára külön kezeli azokat az iratokat amelyek kézzel vannak irva (nem géppel) mert anyagának óriási többsége gépírásos (vagyis XX századi) Megyei és egyéb helyi levéltárak. Az államokon belül legnagyobb közigazgatási egységek a megyék (<county»h Összesen 3066 ilyen megye van az USA ban Egyik ük-másikuk iratanyaga visszanyúlik a gyarmati korszakba (South Carolineban a XVn századig Connecticutban az anyakönyvek (registers) 1644-ig) Sabbe hangsúlyozza cikkében hogy ezeknek a levéltáraknak (illetve irattáraknak mert az irattermelő szerv kezeli őket) az állapota nem kielégítő Egy 1936c évi Vermont állambeli jelentés szerint 134 község közül csak háromnak volt megfelelően kezelt irattára* 96 községben a földre 172