Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Jugoszlávia levéltárai / 152–168. o.

zunk, de az utóbbi íokpzatosan urallodó helyzetbe jut Macedóniában először görögül és a nem™ zeti nyelven, majd hosszú évszázadokra törökül szerkesztik a dokumentumokat és csak később, - de már véglegesen - az anyanyelven. Montenegróban a nemzeti nyelv a használatos és olykor az olasz. A Irancia megszállás és a napóleoni háborúk korában Dalmáciában.^Horvátország egy részében éa Nyugatszlovéniában a Franciát is használják. A különböző dokumentumok szerkesztésének Jellege megfelel az emiitett nyelvek rejlődése különböző rokozatainak. Az anyanyelvű dokumentumokat a régi módon, a glagolíta és cirill abc-veí irták. Az ország délnyugati vidékein a cirill irás lassanként a modern abc-be ment át Az ország középső és keleti részein használatos glagolíta jellegű irás a latin abc^nek adta át helyét de eköz­ben különleges jelleget kölcsönzött annak az egyes hangoknak megielelő betűk kombinációja utján (bohoricica, gajica). Boszniában a cirill abc egy helyi átmeneti abc-t hozott létre a boscacicát mely a XV. századig használatban volt A fent említett történeti íejődés az évszázadok során a dokumentumok és a levéltári fondok keletkezésére és őrzésére fokozatosan bizonyos Ügyelemreraéltó befolyást gyakorolt. Kétségtelen, hogy olyan - a kulturális tejlődés legmagasabb íokát elért •* országok esetében, mint Szerbia, a török invázió volt az, ami számos levéltári dokumentumot elpusztított kiszolgáltatva őket a törökök és nyugat közti leghevesebb küzdelmeknek. A török uralom idejéből csak kevés dokumentum maradt lenn. Tekintetbe véve az osztrák befolyás alatt álló országok kormányzati rendszerét ez utóbbi te­rületeken sokkal nagyobb számban lehetett létrehozni és megőrizni hivatali irattárakat mint a tö­rök uralom alatt álló országokban. Ez az oka annak, hogy pl. Szerbiában az első hivatali irattárak csak a XIX. század kezdetén, azaz a iüggetlen szerb állam helyreállításával kezdődnek. Az osztrák hivatalszervezet levéltáraink Jelenlegi hálózatára negatív hatással volt abban az értelemben, hogy területeinkről nagy számú értékes dokumentumot elszállított Mindenekelőtt a kö­zépkori dokumentumokra és Szlovénia néhány helyi levéltárára áll ez, melyeket a kettős monar­chia utolsó évtizedeiben osztrák levéltárakba szállítottak. Az első világháború során az ellenséges csapatok jelentős levéltári dokumentum anyagot szállítottak el Szerbiából igy a Nemzeti Kancelláriára, az Ausztriával folytatott hivatalos és magán szerb levelezésre (1815-1839), az Oroszországgal folyt levelezésre (1817-1839) vonatkozó anyagokat Bár e dokumentumok egy része visszakerült más­része - közlük sok ngyelemreméltó darab is - eltűnt A levéltárak mind Szerbiára, mind más ju­goszláv területekre vonatkozó számos más dokumentuma került hasonló sorsra a második világ­háború során. Ez a mind állami, mind politikai és katonai vonatkozásban oly dinamikus történelmi lejlődés döntő hatást gyakorolt a Jugoszlávia a következőkben ismertetendő levéltáraiban őrzött levéltári fondok jellegére és megőrzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents