Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Jugoszlávia levéltárai / 152–168. o.

rakat is találunk, melyeknek feladata a nemzeti felszabadító harcokra vonatkoró dokumentáció megőrzése. Ilyen például a Belgrádi Hadtörténeti Intézet, amely a régi hadilevéltárak összevonásától alakult meg, és ilyen a Nemzeti Felszabadítás Múzeumaiban lévő levéltári szolgálat. A munkásmozgalom törtenetének dokumentációs anyagát mind a szövetségi fővárosban, mind az egyes népköztársaságok fővárosaiban a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége levéltárai őrzik. Egyes minisztériumokban : a Belügy- és a Külügyminisztériumban a levéltárak régi dokumentációját külön belső levéltárak őrzik. A gazdasági vállalatok és bankok (ezeket Jugoszláviában mind nacionalizálták) levéltárait illetően az a törekvés, hogy ezeket a legközelebbi területi egység levéltáraiba, a községi levéltárakba olvasszák be. Van két különleges szövetkezeti levéltár : Belgrádban és Újvidéken, melyek a szövetkezetek anyagát őrzik. Az egyházak és más jogi személyek levéltárai (előbbiek Mnyómóán az egyházak kezelésében vannak) magánlevéltárnak számítanak. Ugyanigy tekintik a családok és magánosok levéltárait is. De mindez a dokumentumanyag szintén az állam védelme alatt áll. A társadalmi egyesületek és társaságok levéltári fondjait nem magánlevéltárnak, hanem sajátos társadalmi-magánlevéltárnak tekintik, tízek a íondok is az állam védelme alatt állnak. Technikai szempontból mind a magánosok, mind a társadalmi szervezeték levéltárai a területileg illetékes közlevéltár Ielügyelete alatt állanak. Az általános levéltárak elvileg autonómok és igazgatási szempontból kizárólag az őket létrehozó népi bizottsághoz, ill. köztársasági, vagy szövetségi végrehajtóbizottsághoz tartoznak. A különböző levéltárak tevékenységének összehangolása végett, mind a szövetségi központban, mind az egyes köztársaságokban levéltári tanácsokat állítanak fel. Az állami vonalhoz igazodó vezetés, igy -- ugyanolyan módon, mint az Jugoszlávia többi tudományos és kulturális intézményeinél is szokásos - kiegészíti a társadalmi vezetést. Az ezt kifejező tanácsokat valamennyi levéltár mellett megszervezték : ezek gyakorolják a társadalmi ellenőrzést, s megadják egyúttal a munkálatok általános irányvonalát. Az igazgató a folyó ügyeket intézi és megvalósítja a tanács határozatait. A tanácsnak, mely elsősorban levéltáron kívüli kulturális és társadalmi személyiségekből áll, hivatalánál fogva maga az igazgató is tagja, de helyetfoglal benne az érdekelt levéltárnak meghatározott számú dolgozója is. Az egyes köztársaságok levéltárosainak egyesületei, melyek a Jugoszláv Levéltárosok Szövetségébe tömörülnek, a maguk részéről szintén résztvesznek az egyes technikai és szakmai kérdések megoldásában. Az egyesületeknek és a szövetségnek megalapítása 4953~54-ben történt. E szervezetek megalapításuk óta jelentős tevékenységet fejtenek ki. A szövetség tagja a jugoszláv szakszei vezetéknek és ezen a cimen számos a szakmát érintő kérdés megoldásával is foglalkozik. Ugyanakkor mind a szövetség, mind az egyes egyesületek, mind a levéltárosok szakmai szervezetei tanfolyamokat és szakmai konferenciákat is szerveznek a levéltárosok levéltári ismereteinek emelése végeit, ezzel is hozzájárulván a belső levéltári munkák egységesítését célzó törekvésekhez. Az egyesületek és a Szövetség éves és kétévenkénti rendes ülései ugyanúgy, mint a jellegeket és jelentőségüket tekintve kisebb összejövetelek, melyeken számos levéltáros jelenik meg, lehetővé teszi a levéltárosok kölcsönös megismerkedését és szakmai tapasztalataiknak - ideértve a szervezeti kérdések szabályozását is - kicserélését. Az ilyen összejövetelek során eddig a következő kérdések kerültek megbeszélésre : a levéltári szolgálat helyzete és problémái, a levéltári iratok rendezése, selejtezése, leltárak, levéltárak és irattárak kapcsolata, a jugoszláv levéltárosok szakmai és tudományos tevékenysége, a levéltári káderképzés kérdései, a nemzeti felszabadító harc dokumentumainak összegyűjtése és krónikájának összeállítása. A Levéltáros Szövetség szakfolyóirata az Archivist. mely 4954 óta (kezdetben még a Levéltári Főtanács szakfolyóirataként) rendszeresen megjelenik. Szakmai és technikai kérdéseket tárgyal az Arhivski Pregled is, melyet 4955-ben a Szerb Népköztársaság Állami Levéltára indított meg. + + + Az. 4945-ben átvett örökség a levéltári épületeket tekintve rendkívül sregényes volt. Csak a Szerb Nemzeti Levóltár (4928 óta) és a Zágrábi Nemzeti Levéltár (4943-tól) rendelkezett kifejezetten levéltári célokra épitett épülettel. (A zágrábi levéltár olyan épület, melyet az 45*