Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Jugoszlávia levéltárai / 152–168. o.

Egyetemi Könyvtár és a Nemzeti Levéltár szempontjai szerint építettek feD Külön épülettel tehát 1945 előtt egyedül Szerbia Nemzeti Levóltáíra rendelkezett Belgrádban, Á felszabadulás után beáramló óriási tömegű iratanyag elhelyezése uj helyiségeket követelt, s egyúttal magával hozta a már szóbanforgó szervezeti Kérdések megoldását is., E kérdés megoldásaként a levéltárakat s raktáraikat monumentális jeilegü épületekben helyezték el, melynek során modern funkciót kölcsönözve ezen épületeknek biztosították .a-levéltári íratok fennmaradását is. így a dubrovniki levéltárat,a gótikus és reneszánsz stílusban épült Sponza palotában helyezték el mely annak idején a Raguzai Köztársaság tudósainak és előkelőségeinek találkozóhelye volt A zágrábi városi levéltárat a klasszicizáló barokkstilusu Draskovich-palotáuan helyezték eh a varasdi városi levéltár a város régi várkastélyában nyert elhelyezést, a ljubljanai városi levéltár a gótikus és barokkstilusu városháza épületének foglalja el ujabb és ujabb helyiségeit Yannak persze esetek, mikor a levéltárak modern, de használaton kivüli épületekbe köítöz* nek be j igy vette át a belgrádi városi levéltár a jugoszláv Lottó használaton kivüli épületét Az efféle megoldások meglehetősen tartósaknak bizonyultak. Levéltáraknak más hivatalokkal megosztott épületekben való elhelyezése viszont csak ideiglenes megoldásnak tekinthető. A körülmények nyomása következtében a rendelkezésre álíó anyagi íorrások nagyobb részét a levéltári célokat szolgáló épületek és helyiségek berendezésére kellett forditant Ezért az állványzat építése során is a legolcsóbb megoldást választottuk : levéltáraink nagyrésze igy helymegtakarítás végett a helyiségek mennyezetéig emelt faállványokkal van relszerelve. Szerbia Nemzeti Levéltárában, Dubrovnik levéltárában, a zágrábi Állami Levéltárban és a h

adtörténelmi Intézetben azonban elég nagyszámú fémállvány is van. Közben néhány jugoszláv gyár már hozzákezdett a könyvtárak és levéltárak szükségleteit szolgáló szabványosított fémállványok gyártásához. A ritka és fontos iratokat bizonyos levéltárakban különleges ielszereléssel ellátott rekeszekben őrzik. A helyiségek berendezése során biztonsági felszerelésekről is gondoskodtak, tüz, nedvesség és más egyéb, a levéltári anyagot fenyegető veszélyek elhárítására. A levéltáraknak az épülettel kapcsolatos beruházásokra időszakonként folyósított rendkívüli hiteleken kivül minden levéltár rendszeres anyagi forrásokkal is rendelkezik, melyeket az állami költségvetés biztosit számára. Ezek a íorrások összehasonlíthatatlanul nagyobbak a háború előttieknél és ezt mind a levéltárak, mind a levéltári dolgozók számának emelkedése bizonyítja. Mig 1945-ig mindössze 16 közlevéltár működött kb, 50 alkalmazottal, jelenleg 64 közlevéltár 500 dolgozóval dolgozik, A levéltárak száma tehát a háboruelőttihez képest négyszeresére, a dolgozóké tízszeresére emelkedett A levéltárosok létszámát jelentősen növelte az, hogy már kezdettől fogva Jelentős számú közigazgatási, ÜL oktató munkával íoglalkozó személyt sikerült bevonni a levéltári munkába. A jelenlegi levéltári káderek nagyrésze ezen az utón került a levéltárba* Nem beszélve az adminisztratív és technikai személyzetről, a levéltári szakkádereknek két kategóriája van ; levéltárosok és allevéltárosok. Levéltárosoknak azokat nevezik, akik egyetemi diplomával rendelkeznek, de amellett még egy 3 éves fizetéses előkészítő tanfolyamot is elvégeztek, majd állami szakvizsgát tettek, A tudományos munkájukkal kiváló levéltárosok a speciális vagy tudományos munkatárs fokozatát érheük el. Allevéltárosi címük az olyan levéltári dolgozóknak van, akik középiskolai végzettség és levéltárban eltöltött gyakorlati'munka után állami szakvizsgát tettek. Mindezeknek az alkalmazottaknak státusa lényegében azonos azoknak az igazgatási, vagy oktatási szakon működő állami alkalmazottaknak státusával, akik azonos iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az eltérés csupán az, hogy a levéltári szakban folyó rendkívüli nehéz körülmények kö» zött végzett munka sajátos kiegészítő bérezéssel van összekötve. A levéltárakban foglalkoztatottak teljes létszámából 170 a levéltáros Vagy speciális tudományos munkatárs, az allevéltárosok száma pedig 190. A vélemények szerint az allevéltárosok számát az egyetemi diplomával rendelkező levéltárosok számával arányosan kell emelni A levéltárosok nagyrésze a bölcsészkart végezte és a történészek vannak köztük többségben, A létszám több mint a felének életkora 40 év alatt van. A közgazdászok száma jelentéktelen. A levéltári alkalmazottak többsége ilyen képesítésű lévén a levéltárosok nagyobb része kezdetben a gyakorlati munka és az egyéni tanulás utján szerezte meg szakmai képzettségét De már 155