Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Jugoszlávia levéltárai / 152–168. o.

telve és rosszul voltak szervezve. É helyett eredménye az .lett, hogy a nem közigazgatási irat*tárakban őrzött történeti jelentőségű iratokat más intézmények, igy könyvtárak és muzeumok gyűjtötték össze, a levéltáraknál erősebb ütem benő i két világháború során számos történeti dokumentum pusztult eh tízeknek jelentős része, melyet a megszállók hurcoltak el, még ma sem került vissza, másrészt azonban a forradalomban született népi hatalom még a harcok dúlása alatt máris arra törekedett, hogy különös gonddal óvja a történeti* dokumentumokat. Már 1945 rebruárjában határozatot hoztak a kulturális és régi emlékek védelméről és ebben többek között a régi államhatalmi szervek és az autonóm szervek levéltárait az állam különös gondviselésébe vették. A felszabadulás másnapján az állam íederativ tagolódásának megíelelően valamennyi köztársaságban - Macedónia kivételével - nemzeti levéltárakat létesítettek. (Belgrád, Zágráb, Ljubljana, Szarajevó és Cetinje). Ugyanakkor az ország egész területén központokat létesítettek a levéltári anyag összegyűjtésére és e központok működése nyomán a továbbiakban uj levéltári feladatok bontakoztak ki. 1948-ban a szövetségi kormány rendeletet hozott a levéltárak ideiglenes őrzéséről, melynek értelmében a régi állami és önkormányzati igazgatás szerveinek levéltárain kivül a különféle társaságok, testületek, jogi és magánszemélyek levéltárait is az állam védelme alá helyezték. B rendelet a nemzeti levéltárakat bizta meg a levéltárak rendezésére szükséges útmutatások megadásával s azzal, hogy felügyeljenek a levéltári iratok elpusztítását, elszállítását, vagy önkényes eltulajdonítását tiltó rendelkezések helyes alkalmazására. Mig az 4945 évi határozat és az 1948 évi rendelet a levéltári iratok problémáival csupán a megőrzés és az összevonás szempontjából foglalkozik, a közlevéltárak szervezeti kérdéseit pedig éppen hogy csak érinti, a nemzeti levéltárról szóló általános törvény (-1950. január 28.) már ezekkel a kérdésekkel is sokkal részletesebben foglalkozik. A törvény értelmében mindenekelőtt minden történelmi dokumentum, tekintet nélkül arra, hogy kinek a birtokában, vagy hol található, az állam védelme alá kerül. A törvény többek között hatalmas levéltári hálózat létrehozását készíti elő, mely kezdve a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság állami levéltárától az egyes népköztársaságok nemzeti levéltárain át érinti azokat a levéltárakat is, melyek alkalmasak arra, hogy a népi bizottságok őket mint ilyeneket megszervezzék. A sort egyes olyan közigazgatási és társadalmi szervezetek levéltárai zárják be, melyek meghatározott esetben a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának felhatalmazása alapján levéltárként megalakulhatnak. Néhány népköztársaságban különleges rendelkezésekkel már a törvény kihirdetése előtt szabályozták a levéltárügy bizonyos kérdéseit, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Macedónia pedig a nemzeti levéltárakról szóló általános törvény keretén belül részletes köztársasági törvényeket hoztak. 4950 óta a törvénynyujtotta lehetőségek következtében egyre gyorsabb ütemben szerveződik a jugoszláv levéltári szolgálat. E fejlődés következtében Jugoszláviában jelenleg különböző típusú levéltárak vannak. A belgrádi Szövetségi Levéltáron kivül a ö népköztársaság fővárosában 6 állami levéltárunk van. Mivel a különleges történeti fejlődés következtében az egyes területek a népköztársaságok határain belül is vannak autonóm területek, illetve tartományok is, vannak olyan levéltárak, amelyeknek jelentősége túlnő helyi jellegükön. Jellegük különféleségénél fogva nincs egyenlő státusuk, ennek ellenére a térképen a területi levéltárak összeíoglaló neve alatt szerepelnek, bár ez a név nem teljesen pontos. M levéltárak többségéi a népi bizottságok alapították. Jóllehet ezek közöl egyes levéltáraknak csak szorosan vett községi jelentőségük van, többségükben egy, vagy töbü körzetre kiterjedően fejtenek ki működést; e terület egészén ők gyűjtik és őrzik a levéltári dokumentumokat. £ tevékenységüket megkönnyíti az a helyzet, melyet a városok az állam, a népi bizottságokon alapuló igazgatási rendszerének egészében etioglalnak. s mivel adva van a közigazgatás fejlődésének ilyen tendenciája, máris előrelátható az az irányzat, hogy a községi levéltáraknak körzeti levéltárakká való fejlődése általános szabályként fog érvényesülni A tulajdonképpeni levéltári szolgálat hálózatát alkotó általános jellegű levéltárakon kivül még egész sor többé-kevésbé autonóm különleges levéltárat is találunk. A tudományos akadémiák és más tudományos intézetek mellett, melyek szintén gyűjtenek levéltári anyagot, olyan különleges Ievéltá453