Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Dimitrov, L.–Filipov, F.–Dimitrova, M.: A Bolgár Népköztársaság levéltárügye / 140–151. o.

Plovdiv városától délre található Bulgária második legnagyobb kolostora, a bacskovói kolostor, amelynek gazdag történelmi multía van, Alapítója a grúz származású Grigori Pakurján bizánci hadvezér, akit 1086-ban öltek meg, Pakurján hátrahagyta a kolostor szabályzatát, amelynek nagy értéke van a bolgár történelem szempontjából és a bacskovói kolostor múltjának rőbb mozzanataira nézve, A régi kolostor épületéből amelyet Pakurján emelt úgyszólván semmi sem maradt meg. A múlt század első felében a bacskovói kolostorban működött Zahari Zograf, az ismert szamokovi művész. Az ő kolostorban végzett alkotó munkája nagy sikere a bolgár újjászületés képzőművészetének. A felsorolt nagy kolostorokon kivül igen fontos szerepet játszottak más kisebb kolostorok is, igy a dragaíevói, Kremikovszkii és két Szófia-környéki kolostor, amelyekben szintén régi levéltári anyagok találhatók. . Egy másik kultúrintézmény, amelyet Bulgáriában az 4853-1865. évi krimi háború után alapítottak - a népi olvasótermek (olvasókörök)„ Ezek tökéletesen nemzeti jellegűek és kulturális tevékenységük bolgár formáját fejezik kL A török felszabadulás (1878) előtt az olvasótermek támogatták azon szegénysorsu és tehetséges gyermekeket, akik Oroszországban és Nyugateurópában tanultak, beszédek és előadások utján pozitív tudást terjesztettek, s megszervezték az olvasótermekben az első bolgár szinielőadásokat. Az olvasótermek alapitóinak és vezetőinek többsége résztvett a bolgár újjászületés küzdelmed ben, amelyek az egyházi és nemzeti függetlenségért folytak. így pt a jusztendili olvasótermet olyan ifjak létesítették, akik céljukul tűzték ki, hogy az olvasóterem kis érje figyelemmel, miket irtak Ignatij görög püspök ellen,, A bjalaesekvai olvasóterem alapítója,, Bacsó Kivó, az ismert rorradalmár volt. aki 102 felkelővel (valamennyien az olvasóterem tagjai voltak) 1876-ban fegyverrel vett részt az áprilisi felkelésben. Irjavna városában az olvasókör alapításának eszméje Vaszil Levszki és Angel Kancsev, nagy bolgár forradalmároktól származott A Szevlievo városi olvasókör alapitói Szt Pesev. I„ Karagozov és Dragosinov voltak, az első olvasótermeket Bulgáriában 1856-ban Szvistov. Lom és Sumen városában alapították és ezek közül a legrégibb a szvistovi. Igen régi olvasókörök működtek Kazanlak városában és Sztara-zagorában, amelyek 1860-ban létesültek. Karlovo városában és Szlivenban, (1861), Pazardzsik városában (1865) és Szevlievo, Szuhidol, Yidin, Lovecs, Hazgrad városában és másutt is. Közvetlenül Bulgáriának a török rabság alól 1878-ban bekövetkezett felszabadulása után az olvasókörök tevékenysége halódni kezdett Elhanyagolták őket és megfeledkeztek róluk. Ennek oka az volt, hogy a bolgár polgárság ebben az időszakban a kapitalizmus kezdeti kibontakozásában elsősorban gyakorlati tevékenységet folytatott és nem nagyon érdeklődött a kulturális kérdések és a körök munkája iránt Később az olvasótermek igen kedvező körülményeket teremtettek a haladó eszméknek a bulgár nép, de főként az ifjúság körében való elterjesztésére. Az olvasótermek az antifasiszta tevékenység és a gyűlölt fasiszta állam elleni agitáció központjai voltak. Az olvasókörök vezetői közül a fasizmus elleni harcban hősi halált halt Cvetan Szpaszov és Iván Nivjanin partizán költő, Valentin Andrejev ifjúsági vezető, Mara Peüjakova és mások. Az olvasótermekben kibontakozó nagyszabású tevékenység eredményeképpen nagymennyiségű dokumentációs anyagot őriztek meg, amelyek nagyobb része átkerült a muzeumok, könyvtárak és állami levéltárak birtokába, + + + A tVaszil Kolarov* Állami Könyvtárban található dokumentációs anyagot két osztályon őrzik - a bolgár történelmi levéltári és a keleti osztályon. «A bolgár történelmi levéltárat* 1921-ben mint önálló levéltári osztályt létesítették. 1924-ben a levéltári osztálynak átadták az ujjászületési levéltár dokumentumait, amelyeket eddig a szófiai Etnográfiai Múzeumban őriztek. 1944. szeptember 9„ után a könyvtár kebelében működő levéltári osztály nevét, amely eddig mint az * Újjászületés* levéltára volt ismeretes, «Bolgár Történelmi Levéltárira változtatták, azért, mert az abban őrzött dokumentumok nemcsak az újjászületés időszakából származnak. 143