Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - FORDÍTÁSOK - Dimitrov, L.–Filipov, F.–Dimitrova, M.: A Bolgár Népköztársaság levéltárügye / 140–151. o.

A *B°lgár Történelmi Levéltár* egész állománya körülbelül 320 000 okmányból áll és közéi 400 gyűjteményből, néhány alapítványból és egyének által átadott nem nagyszámú anyagból teyődík össze. A gyűjtemények nagyobb része magántulajdon volt, a többi pedig társadalmi tulajdonú volt és kapcsolatban állott valamilyen egyesület, szervezet és társadalmi intézmény, ugy mint olvasókör, Kskola stb. létesítésével és annak működésével. Á dokumentum-anyagok nagyobb része, amely egyes alapítványokból és gyűjteményekből származik, a XIX. század első negyedének éveitől a XX. század első két évtizedéig terjedő időszakot öleli fel. Ezért elmondhattuk, hogy az egész fond időrendi szempontból kb. 100 évet foglal össze. Ezek az anyagok az uj bolgár történelem következő lontosabb mozzanataihoz fűződnek; Az újjászületés (4862-187?). a bolgár népnek a török rabság alól való felszabadulása, (4877-4878), az uj bolgár állam kialakulása, a kapitalizmus kezdete és kifejlődése. Csak nagyon kevés és egyes dokumentum származik korábbi időszakból, rőleg a XIX. század elejéről és egészen rilka példányok a XVni. vagy XVü. századból. A legszámottevőbbek azok a dokumentumok, amelyek Bulgária gazdasági éleiének fejlődését tükrözik, főleg a XIX. század második felében és kisebb részben századunk kezdetén. Számszerűen k?vesek, azonban na^y. értéket képviselnek azok a dokumentumok, amelyek a felszabadulás nemzeti forradalmi és egyházi küzdelmeivel, valamint a felszabadulás utáni politikai harcokkal vannak kapcsolatban. E dokumentumok közül a legértékesebbek azok, melyek bemutatják azt a szörnyű kizsákmányolást, amelynek a bolgár nép a török rabszolgatartók és a bolgár csorbadzsik (zsirosparasztok) részéről volt kitéve. Vannak anyagok, amelyek a néptömegek forradalmi megmozdulásait tükrözik a krimi háború utáni években, 48ö3-tól 4877-78-ig, az orosz-török felszabadító háborúig. Más dokumentumok bemutatják a felszabadulás után nyomban életrehivott burzsoá pártok kialakulását, azok népellenes politikáját és az udvari klikk áruló szerepét, stb. Azok a dokumentumok, amelyek a bolgár nép kulturális felemelkedésével vannak kapcsolat: ban. abból az időből származnak, amikor az első bolgár tanácsi iskolák és olvasókörök megalakultak, amelyek egyben forradalmi fészkek is voltak. Abban az időben jelentkezett a bolgár pedagógia és szépirodalom, akkor Jelentek meg az első bolgár napilapok és folyóiratok. Az iskolákban és olvasókőrökben őrizték a bolgár Irodalom számos klasszikusának eredeti kéziratait és leveleit. A dokumentumok egyéni és társadalmi anyagai kőzött, (kivéve az újjászületés korszakát), említést érdemelnek G. Sz. Rakovszki. Ljuben Kravalev. Vaszil Levszki és Hriszto *>otev bolgár nemzeti forradalmi mozgalmainak ideológiájára vonatkozó iratok. Más forradalmi szereplők anyagai közül figyelemreméltóak a következők: PanaJot Hítov, Falva lotlu, Kirjak Cankov. Dimilar Cenovics, Iván Kaszabov. Iván Grudov, Nikola Obretenov, Sztojan Zsr mov. Sziino Szokolov iratai. A kulturforradalmi áramlatok és az egyházi harc hívéinek okmányait is őrzik a felszabadulásig, ugy mint Alekszander Bkzarh, Dr. ivan Szelimenszki, NaJden Gerov. Jtlkola Palauzov, Neofit Rilszki, Nikola Mihajiovszki és másokét. Hriszto p. fapcsilestov, Hriszto és Eviogi Georgiev, a KomzsievHtestvérek, a íiobev-testvérek és a Karaminkov-testvérek kereskedelmi cégek okmányai közül az országnak a felszabadulás előtti gazdasági életéről lehet tájékozódni. Ehelyütt kell megemlíteni a különböző céhek céhleveleit is. Igen értékesek a bolgár forradalmi központi komité. a bolgár központi Jótékonysági társulat, a Jótékonysági egyesülés (a népfelszabadulás időszakának reakciós és opportunista áramlatai résztvevőinek pártja), a Promislenije nyomdavállalát, néhány helyi forradalmi komité. különböző iskolák, kolostorok, metropolia stb. társadalmi okmányai. A főként a felszabadulás utáni korszakból való okmányanyagból említést érdemelnek Zahari Sztojanov, Maria Drinov egyetemi tanár, Sztefan Bobcsevszki és mások iratai. A «Bolgár Történelmi Levéltár* különböző okmányai és gyűjteményei között találhatók úgyszólván valamennyi ismert bolgár iró és költő eredeti levelei, igy: üobri Csintulov, **etko Sziavetkov, lyan Vazov, Tódor G. Vlajkov, Aleko Konsztantínov,' Sztojan Mihajiovszki, P. Ju. Todorov, Anton Sztrasimirov. Elin Pelin és mások késiratai. Meg kell jegyezni, hogy a «Bolgár förténelmi Levéltáriban őrzik bimitar Blagoevnek, a bulgáriai tudományos szocializmus megalapítójának és a Bolgár Kommunista Párt megteremtőjének legrégibb kéziratait. 444