Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Komoróczy György: A debreceni "Tartományi Kerületi Bizottság" (Provincialis Commissariatus Debreczen) irattára, 1723–1849 / 70–88. o.

A beadványok harmadik csoportiát az egyes megyei vagy városi hatóságokkal való levele* zés alkotta. Eleinte a megyék nem sok ügyben roruultak a kerületi biztoshoz, mert általában évszázados gyakorlat alapján katonai ügyekben inkább a. hadi biztost keresték fel. Az -1721-ben létrehozott tartományi biztosság még a harmincas-negyvenes években is arról panaszkodott, hogy a katonai szervek közvetlenül intézik el a beszállásolás, élelemszerzés, előíogat stb. ügyeket. Még közvetlenül a haditanácshoz Is fordultak beszállásolási kérdésekkel, mint 4728-ban Debrecen. 4807ben a debreceni kerület biztosa szigorúan megrótta a hajdúkerület kapitányát azért, mert a kerület közvetlenül a bellicus comissariushoz tordult és felhívja, hogy a jövőben <a szokásos ut betartásával írásban a tartományi (kerületi) biztosságtól kérjen felvilágosítást* A beadványokat, mint már láttuk, iktatták. A beadvány alapján készültek el a válaszokra adott fogalmazványok. A fogalmazványok rendszere 1796 előtt ismeretlen, inkább csak következtethetünk rájuk a megyékhez kiadott rendelkezésekből, melyeknek azonos a szövege akkor, ha körrendeletekről volt szó. A fogalmazványt hosszú időn keresztül külön papiroson, önállóan készítették el. Ha felsőbb hatósági rendelet alapján valamely ügy továbbítása válott szükségessé, a fogalmazványt egységesen készítették el az összes törvényhatóságokhoz s a szövegben külön voltak választva azok a részletek, melyek csak egy-egy hatóságnak szólottak. Ki volt emelve pl. az, hogy a kiadott rendelet melyik része vonatkozik Bihar megyére, melyik Debrecenre, melyik Felsőbányára stb. s az igy szakaszokra bontott fogalmazványon fel volt tüntetve az is, hogy a további részletek az összes törvényhatóságokat érintik, ilyenkor a másoló részére a szöveg margóján, vagy elválasztva magán a szövegen szerepelt az a kitétel, hogy «universis jurisdictionibus* vagy «universis comitatibust, esetleg «universis civitatibus». Ha a fogalmazvány egyetlen hatóságnak szólott, akkor csupán a cimben tüntették fel a hatóság nevét s a szöveg folyamatos szerkesztésben került a fogaim azvány-ivre. A felsőbb rendelkezések eredeti példánya megmaradt a fogalmazvány mellett, de azok másolatát csatolták a kerületi biztos rendelkezéséhez s erre a másoló részére utasítást adtak. Ha egyszerűbb ügyről volt szó, elég volt a hivatkozás a felsőbb rendeletre. A kerületi biztosságnál a fogalmazvány előtt az intézkedést nem beszélték meg. Annak nincs nyoma, hogy az ügyintézés kollegiális alapon alakult volna ki. A hivatal szervezete és az ügyek természete, a személyi állomány korlátozottsága sem tették lehetővé, hogy tanácsülés keretében tárgyalták volna meg az egyes kérdéseket. Az iratok fogalmazványán mindössze egyetlen aláírás szerepel s ez az aláírás vagy a commissariustól, vagy helyettesétől származott. A helyettesnek a biztos távollétében teljes joga volt A fogalmazó és a kiadványozó személye azonban minden esetben azonosnak mutatkozott és egyetlen iraton sincs nyoma annak, hogy egy-egy ügyiraton - a számadásokat kivéve - több aláírás szerepelt volna. Kiss Ferenc tartományi (kerületi) biztos vezette be azt az újítást 1838-tól kezdődően, hogy kisebb Jelentőségű ügyekben nem irt teljes fogalmazványt, hanem csak tartalmi kivonatban irta le a kiadandó rendelkezés döntését. Pl. fiadmatits Ferenc kérte a katonai nyugdiját, a,mely állítólag a hadbiztosságon elveszett. A kérvényre az utasítás szövege: «A hadi főbiztossal közöltetvén a dolog, a hadi íőkornánynakrelterjesztetni s az esedező négy heti varasra s akkori bejövetelre ulasíttatik. Kiss s, k<» Minden bizonnyal az írnoknak valamiféle formuláré állhatott rendelkezésére, különben nem írhatta volna le a rendelkezés forma szerint is megfelelő szövegét. Hyen íormagyüjtemény azonban nem maradt íenn s állításunkat nem tudjuk tárgyi bizonyítékkal alátámasztani. Egy másik esetben a hadbiztos értesíti a kerületi biztost, szept. 25-én, hogy csapatmozgásról az érdekelt megyét értesíteni kell, az elhelyezés biztosítására. Az ügy elintézése: t fu dósitta tv án az illető törvényhatóságok két héttel ezelőtt az ezredes által, - ád acta.» Ez az eset egyébként arra is rámutat, hogy a kerületi biztos nemcsak írásban érintkezett a katonai szervekkel, hanem bizonyára szóban megbeszélt egy-egy ügyet. Különben nem szerezhetett volna közvetlenül tudomást arról, hogy az érdekelt alakulat ezredese már közölte a megyékkel a csapatmozgást. A tisztázat okát a már egészen korán, mindjárt az alakulás első esztendőiben, alkalmazott írnok készítette. A megyék levéltáraiban megtalálható rendelkezések szövege azonos kéztől származik s az egyidejűleg kiadott rendeletek Bihar megyében éppenugy, mint Hajdúban, vagy Debrecenben s valószínűleg más törvényhatóságoknál is szövegük íormai elemeit illetően megegyeznek egymással. Nyilvánvaló tehát, hogy a rendelkezéseket nem a fogalmazó hivatalvezető, hanem 75