Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 4. szám - Komoróczy György: A debreceni "Tartományi Kerületi Bizottság" (Provincialis Commissariatus Debreczen) irattára, 1723–1849 / 70–88. o.

\z iratok kezelésénél határozott irattári rendszert alakítottak ki„ Az ügydarabokat saját iktatószámuk-rendjében helyezték el. Az iktatószámok évenkint újrakezdődtek. Az iratokat • érkezésük idején, napján iktatták be. Az iktatószámot az irat bal íelső sarkában reltüntették. s rávezették az érkezés idejét is, majd valamivel lentebb a rövid tárgyi kivonatot; Az irat közepén tüntették fel a tárgyilag összetartozó ügyszámot. Pl. a 2/4799. sz. ügyiraton ráírva, hogy <vide No 4 05 et 97 anni 4798». Az iratokat, magukat nem kapcsolták össze csak abban az esetben, ha azok a legszorosabban egymáshoz tartoztak. Amennyiben valamely beadvány kérése alapján egy ügyben relsőbb hatósághoz vagy társhatósághoz tettek előterjesztést akkor csakis a beadványt iktatták s a beadvány mellett elhelyezett fogalmazványt ezzel az iktatószámmal látták el. A felterjesztéssel vagy megkereséssel egyidejűleg elküldték az illetékes helyre a beadványt is, annak csak tárgyi kivonata vagy a fogalmazványban foglalt utalása maradt az irattárban. Az egymáshoz tartozó kimutatásokat nemcsak a lelzeteken kapcsolták össze, hanem ténylegesen is. Az irattári rendszer itt a hátraugrós alapszám elvéből indult ki. Bgyes ügyeket külön könyvben tartottak nyilván. 1807 végéről maradt fenn egy «elenchus actorum ofíiciosorum provinciális commissariatus Debreceniensis memorabiliora objecta exhibens*. Ez a tárgyi kivonat a fontosabb ügyekről az 1800-4807 évek iratképzésére terjed ki. III. Az iratképzés módja, Tormái (Az iratok szerkesztése, fogalmazása, kiadványozása. Az- iratok tárgyi fajtái: élelmezéssel kapcsolatos ügykezelés ; szállítással kapcsolatos ügyiratok; beszállásolás okmányolása; újoncozás irattári anyaga; szabadságolások, szökések iratai; okmányolása; adóigazgatás szervezeti kérdéseinek iratanyaga.) A DÁL-ban megmaradt kerületi biztossági irattár az i796. évtől kezdődően 1849-ig tartalmaz adatokat. Az országban 1723-ban felállított kerületek száma - mint láttuk - 4753-ban 7 volU a pozsonyi, besztercebányai, soproni, budai, kassai, debreceni és eszéki. A debreceni kerületnek illetékessége magához ölelte a lengyel határig terjedő területeket s az iratok anyaga éppen (smiatífoiK tos jelentőséggel bír az érdekelt megyék adóügyeinek megállapítására, jobbágyságának helyzetére, .a katonai szervezetek, katonai parancsnokságok elhelyezésére. Máramaros megyétől Bihar megye déli határáig húzódó területen élő tömegek múltjának adatait tartalmazzák. Az irattár anyagának legdöntőbb mennyisége a felsőbb hatóságok részéről kiadott rendelkezések. A kerületi biztosok közvetlenül a tartományi biztossági főigazgatóval leveleztek a központi kormányzó szervek közül. Bár az irattár a kezdeti időkből hiányzik, a Debrecen városhoz és a Bihar megyéhez intézett kerületi biztosi rendelkezésekből az állapitható meg, hogy a rendeletek egységes szöveg alapján, azonos fogalmazványról készültek. A rendeletek mellékleteiként megtalálhatók a helytartótanácsnak az adott ügyben kezdeményezett elhatározásai, melyeket a kerületi biztos másolatban minden törvényhatósághoz csatolt A felsőbb* rendelkezések egy része, különösen * a katonai vonatkozású ügyek, bizonyára csak a kerületi biztos utján jutott el az érdekelt jurisdikciókhoz. Az egész korszak idején a tartományi biztos által kiadott rendeletek alkották az irattár anyagának döntő részét. A XVm. sz. végétől kezdődően megfigyelhető, hogy a tartományi igazgató saját iktatókönyvet vezetett; a kiadott rendeletek más számot viselnek, mint a bennük hivatkozott helytartótanácsi rendelkezések. A beadványok sorában a felsőbb hatóságoktól származó rendeleteken kivül, mint második csoport, megtalálhatók a különböző katonai hatóságok levelezése. A kerületi biztosok a megkeresések alapján kérdéseket intéztek a hadi biztosokhoz s néha az egyes katonai alakulatok parancsnokságához. Ugyanakkor előfordult az is, h.ogy nem országos jellegű ügyekben a helyi hadi biztosok kisebb jelentőségű csapatmozgatást közvetlenül a kerületi biztossal intéztek el s nem fordultak a hadi főparancsnoksághoz. i845-ben jelenti a debreceni kerület a tartományi főigazgatónak, hogy 4minden, köréhez tartozó katonai hatóságokkal is, jelesen a kerületi osztály, dandár (brigád) parancsnokságokkal, ezred főkormáruival, ébredi zászlóalj parancsnoksággal, föhadíogadó kormánynyal, föhadbiztossággal és ezredi számtevő -hivatalokkal* szokott levelezni. 74