Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Borsa Iván: Az egyházi levéltárak helyzete a Magyar Népköztársaságban / 48–56. o.

vezeti munkára, bérezésre, lakásviszonyokra terjeszkednek ki munkájukban, akkor ezeket az állagokat is be kell vonni a kutatásba. v Egy további kérdésre válaszolva előadó elmondta, hogy a munkásmozgalom történeti adatfeltárásra előzetesen volt egy tematika és meghatározták ennek keretében, hogy mit is értenek munkásmozgalom alatt. Ez utóbbit .pontosan meg kellett határozni, mert különben minden összefolyt volna s a munka a gazdaság, és társadalomtörténet területére is átment volna, ami sok időt és sok munkát használt volna el és nem lehetett volna gyors eredményt elérni. A határokat tehát élesen meg kellett vonni. Szilárdan megvonták az idő- és tematikai határokat és éles címszavakat adtak. Egy további kérdéshez kapcsolódva, amely a német levéltárosok munkájának évfordulókhoz való kötöttsége iránt érdeklődött, előadó elmondta, hogy már első munkájuk is egy évfordulón alapult: az 1905-74 orosz forradalom 50. éves évfordulóján. A dátumokhoz való kötésre nagy gondot forditanak. evégett levéltári kutatások alapján a fontosabb dátumokat, évfordulókat tartalmazó nagy gyűjteményt állították össze. Ezt a gyűjteményt használják fel: az ennek során készült kUegyzésekből meg lehet állapítani, hogy valamely eseményre, hol és milyen forrásanyag áll rendelkezésre. Egy további kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hitlerista külügyminisztérium tulajdonképpeni politikai anyagát a nácik nem hagyták Berlinben, hanem a Harz hegységbén Schloss Falkenstein-be szállították, ahol az iratanyag az amerikaiak kezére jutott. Az iratanyag rendkivül gazdag és annyira teljes volt. hogy az amerikaiak először azt hitték, hogy tudatos hamisítványokkal állnak szemben. Az anyagot magukkal vitték, majd később Berlin nyugati övezetében helyezték el. Berlin blokádja alkalmával azonban, mikqr a nyugatiak az ö ellenőrzésük alatt álló zónákat már csak légi utón tudták ellátni, ezt az iratanyagot is elszállították Berlinből repülőgépekkel és jelenleg Oxfordban és Washingtonban őrzik. Ott adnak is ki belőlük szovjetellenes tendenciával készült köteteket, németeket azonban nem engednek hozzá az anyaghoz. Az anyag egy részét a nürnbergi perbén is felhasználták. Előadó kiemelte annak jelentőségét, hogy a szovjet visszaadja az általa biztonságbahelyezett iratanyagot, az amerikaiak ellenben nem szolgáltatják vissza ezeket az iratanyagokat. A szeptemberben Augsburgban tartott közös német levéltáros napon nyugati kollégáik maguk mutattak rá arra, hogy a Szovjetuniónak' ezzel a cselekedetével az ezzel kapcsolatban terjesztett célzatos mendemondák összeomlanak. Válaszolva egy további kérdésre, amely aziránt érdeklődött, hogy vajon meg van-e a Szovjetunióból visszakerült anyagban a madridi német követség anyaga is és ezt szándékoznak-e kiadni, előadó azt válaszolta, hogy a most visszakerülő anyagban már a XIX. század első felétől kezdődőleg megvannak a külképviseleti és külügyekkel foglalkozó szervek iratai. Természetesen most még pontos jegyzékük niircs arról, hogy mi van az anyagban. Ennek az évnek a végére azonban ezekkel a jegyzékekkel már készen kell lenniök. Arra nem gondolhatnak, hogy az egész óriási anyagot kiadják, de arra feltétlenül lehetőség lesz, hogy a Munkásmozgalmi intézet a saját különleges kérdéseire választ kaphasson, hiszen az anyag leltározása gyorsan fog menni. Borsa Iván: AZ EGYHÁZI LE

VÉLTÁRAK HELYZETE A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN (Archívum 4954. 105-414. L) 1. A feudális magyar állam megalakulásával egyidejűleg, időszámításunk első évezredének végén nagy erővel indult meg a magyar nép krisztianizáiása. Ennek során alapjaiban már I. István uralkodása (1000-1038) alatt kialakult a római katolikus egyház napjainkban is meglévő szervezete, mely a következő évszázadok alatt egyre jobban bővült és erősödött. A katolikus egyház - hasonlóan Európa más államaiban elfoglalt helyzetéhez - Magyarországon is hatalmas politikai, gazdasági és kulturális tényezővé vált. Vezetői nagy jelentőségű állami főm éltóságokat viseltek, s magának a szervezetnek kezén óriási ingatlan és ingó vagyon halmozódott össze. Ugyancsak Jelentős szerepe volt a katolikus egyháznak a feudalizmus gazdasági és szellemi kultúrájának terjesztésében is. 48