Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Dr. Walter Nissen, a Deutsches Zentralarchiv Merseburg igazgatójának magyarországi előadásai: 1. A német levéltárügy mai helyzete és feladatai: 2. A munkásmozgalom történetére vonatkozó levéltári kutatások állása, módszere és tapasztalatai a Német Demokratikus Köztársaságban / 38–48. o.

tárgyalni kel! a levéltárossal a kutatási témáról és a kapcsolatos problémákról és az ö segítségével kell nem rábukkanni az anyagra, hanem kétségtelen biztonsággal kiemelni a tárgyra vonatkozó iratokat. Ennek az első munkaközösségnek másik témája a gyermek- és női munka az 4848 előtti Poroszországban- E kutatások során máris meglepő dokumentumok kerültek napvilágra, melyek világosan tükrözik a kormányszervek bűnös léhaságát, arcátlanságát e kérdések megítélésében, a dolgozók, különösen a dolgozó nők és gyermekek lakás- és munka-, bérviszonyaival szemben tanúsított bűnös és cinikus közömbösségüket, A második tematikai csoportban a Bismarck féie szocialista törvény korára vonatkozó doku mentumokat gyűjtik össze. Ez a törvény a munkásmozgalmat, mint a társadalomra veszélyes szer vezkedést kezelte és" az eüene való harc jegyében áilt Az erre vonatkozó dokumentumanyagból különösen érdekes a szociáldemokraták elleni kormánybizottság nagy zárt aktaanyaga, melyben rengeteg röpirat, kézirat, sajtóanyag található, am ikct elkoboztak, illetve még kéziratban lefoglaltak, E korszak dokumentumainak publikálásánál a német levéltárosok továbbmennek, mint az MMI ugyanebből a korból származó dokumentumkötetei. Ők ugyanis általában foglalkoznak a belpolitikai történettel is az állami hivatalok és főleg a minisztertanácsi jegyzőkönyvek alapos felhasználásával. E második munkaközösséghez tartozik még az első világháború kora és az orosz forradalom hatása. Ennek a munkaközösségnek termékeként jelent meg az 4905-7, évi orosz forradalom németországi visszhangját ismertető dokumentumkötet A harmadik munkaközösség* melynek vezetője maga Stern professzor, a Veimari köztársaság anyagát elsősorban a Szovjetunióból visszaérkező anyag alapján kívánja majd feldolgozni- Témáinak középpontjában a Kapp puccs, a Leuna müvek s a mansíeldi munkások nagy szírájkmozgalmainak története, a munkás és paraszt tanácsok megalakulása, stb. áll. Ezek tehát azok a munkák, amelyeket a levéltárosok végeznek. Hivatásukra büszkék, mert kiadványaikat nem brosuraszinten dolgozzák ki, hanem olyan köteteket készítenek, amelyek egyszer sm ind énkor r a használhatók maradnak a tudomány számára. Ezáltal a történészek számára szilárd forrásalapot adnak : céljuk olyan forráskutatások és forráskiadványok készítése, melyek a modern tudományos kiadási technika teljes fegyverzetével vannak elkészítve. Megkezdték az első lépéseket ahhoz, hogy anyagot adjanak a munkásmozgalom szilárd alapokon álló történetének megírására és nagy elégtételükre szolgál az, hogy ezeket a köteteket egy negyedév alatt szétkapkodták, ugy. hogy uj kiadásukra kell elkészülniök. Az emberek gondolkodása kezd megszabadulni a korlátaiktól és történeti képük, melyet korábban eltorzítottak, most kezd kitágulni. -A német levéltárosok szoros kapcsolatban működnek a rokon intézményekkel, hiszen az ott megjelenő tudományos munkák is a levéltárak által szolgáltatott szilárd forrásalapokon állnak. Nagy részük van a német nép történetének múzeuma elkészítésében is. Köteteiket bevezetéssel, időrendi és tárgyi mutatókkal látják el, ug^ hogy azok a legszélesebb körben is használhatók legyenek. Ezzel a munkájukkal is hozzá akarnak járulni Németország egyesítéséhez. Számos nyugatnémet kutatótól érkeznek elragadtatott levelek, melyek munkájuk jelentőségét hangsúlyozzák, s kiemelik, hogy az általuk végzett munka az egész német nép számára nagyjelentöségüo Munkájuk utat akar építeni az egységes Németország leié, mely szabad lesz a monopoltőkésektől, junkerektől és mindenféle kizsákmányo lóktól, (Nagy taps.) A feltett kérdésekre válaszolva előad© elmondta, hogy természetszerűleg csupán az állami proveniencia iratainak alapján nem lehet teljes képet kapni a munkásviszonyokróL A munkába az üzemek és más gazdasági szervek iratait is be kell vonni. Nyugat-Németországban már 4906-7ben alakult egy Központi Gazdasági Levéltár a Rajna vidék számára Köln székhellyel, mely egyes nagy rajnavidéki cégek iratait archiválta. Ez az iratanyag azonban a háború alatt teljesen elpusztult Meggyőződébe azonban, hogy a cégek titkos irataikat sohasem adták be ebbe a levéltárba, hanem azokat a vállalatok páncélszekrényei őrizték és őrzik ma is. Az NDK-ban jelenleg az üzemeknek vannak levéltáraik, de ezek még nincsenek olyan helyzetben, hogy adatokat tudnának szolgáltatni ahhoz a nagy munkához. Rendezettség! állapotuk még nem kielégítő, pedig mikor a szakszer47