Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Dr. Walter Nissen, a Deutsches Zentralarchiv Merseburg igazgatójának magyarországi előadásai: 1. A német levéltárügy mai helyzete és feladatai: 2. A munkásmozgalom történetére vonatkozó levéltári kutatások állása, módszere és tapasztalatai a Német Demokratikus Köztársaságban / 38–48. o.

A levéltárak szűkebb értelemben veti tudományos: feldolgozó és félfeldolgozó munkáit illetőleg feltett kérdésre előadó felelete az volt. hogy tudományos munkáik: Obersicht=ek, útmutatók készítése, hivataltörténet, forráspublikáció, Quellennachweis-ek. Az Archivmitteilungen részére irt cikk munkatervi feladat is lehet. Más folyóiratnak Írandó cikk nem. Munkatervbe egyéni témák nem szerepelnek. Ilyeneket munkaidőn kivül végeznek. (Megjegyezte, hogyha valaki minden munkáját ren desen elvégzi, nem kifogásolják, ha munkaidőben más témával is foglalkozik.) Magán kutatás ok eredményeként megjelent munkák, cikkek a 1/4 éves jelentésben szerepelnek. - A Quellennachweis-ben résztvevő dolgozók heti 6 túlórában is végzik ezt a munkát, s ezért az igazgatóságtól külön díjazásban részesülnek, A Pártlevéltárat illető kérdésre előadó közölte, hogy a Pártnak saját levéltára van a berlini Marx—Engels-Lenin-Sztálin Intézetben. Különösebb együttműködés nincs az állami levéltári szervezettel. A Párt levéltárának dolgozói nem végeztek levéltári iskolát és nem voltak gyakorlaton az állami levéltárakban. Az iratanyag bizalmas, illetőleg zárt kezelését illetőleg előadó csak annyit mondott, hogy a szerveknél van un. Yerschluss Abteilung, Ez a levéltári referaturákkal van közelebbi kapcsolatban. Minthogy ő a levéltári referaturák munkáját közelebbről nem ismeri, a kérdésre további részleteket nem tud mondani. 45 utáni anyagban általában nincs kutatás. Vannak kivételes esetek, de ezek mindig egyedi elbírálás alapján engedélyeztetnek. Az NDK-ban magukban a levéltárakban már nincs un. zárt anyag, azaz olyan, hogy az iratokat létrehozó szerv kikötéseket tenne ilyen irányban. Ha az iratok levéltárba kerülnek, a levéltárak rendelkeznek fölöttük. A betekintés módját ügyviteli szabályzat szabályozza, amit az AM is közölt. (Ezt revideálni kellene.) A magánlevéltárakat illetőleg előadó elmondta, hogy a földesúri levéltárak állami levéltárakba kerültek. Itt-ott kisebb anyagok még vannak magánkézen. Az egyházi levéltárak fölött semmiféle felügyeletük nincs. Veszélyeztetés esetén jelentést tesznek az Igazgatóságnak, hogy az intézkedjék. Végül egy kérdés kapcsán előadó utalt arra. hogy a felszabadulás után nem vezettek be uj munkamódszereket, nem változtatták meg a felszabadulás előtti munkamódszereket. A Queilennachweisek sem voltak ismeretlenek,, természetesen más témákkal, viszont ilyen nagy arányokban nem végezték. A most tervbe vett útmutatók (kezdők számára) újnak tekinthető, mert eddig ilyet nem csináltak. Voltak javaslatok, hogy a leltározásnál az egyes kategóriák cimeit mondják magnetofonra, s a gépíró onnan gépelje le lehallgatás után. de a régi módszernek ez az uj változata nem került bevezetésre. 2. A MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ LEVÉLTÁRI KUTATÁSOK ÁLLÁSA MÓDSZERE ÉS TAPASZTALATAI A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Mikor 1945. május 8-án Dönitz tengernagy aláirta a német haderők feltétel nélküli kapitulációját, a német emberek lejében összeomlott az éveken keresztül táplált és fenntartott náci ideológia. A német munkásoknak eszükbe juthattak Ernt Thalmann szavai, amelyeket az 1932-es választásokon mondott: (Hitlerre szavazni annyit jelent, mint a háborúra szavazni*. Ez volt az utolsó választás Hitler uralom rájut ás a előtt és a Kommunista Párt 6 000 000 szavazatot kapott 19S3 elején megtörtént a hatalomátvétel és a nácizmus hatására sokan megváltoztatták felfogásukat, mások koncentrációs táborokba kerültek, mások pedig 'emigráltak. Hogyan volt lehetséges az, hogy a náci ideológia az emberek nagy részét fogva tartotta? Főleg a német iskolákban tanított történetszemlélet volt a felelős ezért. Ez adta meg a lehetőséget a náciknak a tömegek tévútra vezetéséhez. Az uj feladat, mely 1945 után a német történészek előtt állott az uj történetszemlélet megteremtése volt. Leglényegesebb feladat az volt, hogy azt a történeti képet, amit régen az egyetemeken és az iskolákban tanítottak és amely alkalmas talaja volt a nácizmusnak, végre megváltoztassák. 1945 után talán kevésbé tervszerűen.*de inkább megérzésszerüen rájöttek arra, hogy uj történelmi képet kell kialakítani, mely az igazi német történelmet kelL hogy tükrözze és ne Treit 44