Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltári anyag gyakorlati felhasználása Csehszlovákiában: folyóiratszemle / 230–246. o.

Hasonlóképpen értékes a kutatás számára annak megállapítása, hogy a telepen nem voltak figyelemmel az alacsony fémtartalmú nyersanyagra. Erre a jelenségre még a technológiával kapcsolatban is rámulatunk. A b) ponthoz •' a kitermelés megszüntetését leggyakrabban gazdasági indokok okozták és a maguk módján ezek a legérdekesebbek. Társadalmi kérdéseket is érintve, a tisztán gazdasági indokoktól kezdve egészen az európai és világpolitika kérdéseivel összefüggő okokig terjednek. A bányászat beszüntetésének okát tehát a vállalkozónak a további kitermelésben való érdektelenségében, a bánya készletének kimerülésében, az olcsó munkaerő uj orientációjában, a helyi gyártás megszűnésében, uj gazdagabb telepek íelfedezésében. gazdasági válságokban, háborús eseményekben, gazdaságpolitikai intézkedésekben és egy sor más inditóokban kereshetjük ... A c) ponthoz: a kitermelés megszüntetésének okai a múltban gyakran technikai nehézségek voltak- Elválaszthatatlanul összefüggtek a technikai eszközök elégtelen voltával, akár a kitermelésről, akár a szállításról, a vízelvezetésről, szellőztetésről vagy a technológia elégtelen voltáról van szó. Hogy a múltban milyen korlátozott eszközökkel rendelkeztek, annak példája lehet a bányák vízelvezetése ... A kitermelt érc feldolgozásának és olvasztásának kezdetlegessége is állandóan fenyegette a vállalkozás rentabilitását. Ha megállapítjuk, hogy a termelés beszüntetésének oka technikai jellegű volt, éspedig leggyakrabban az, hogy a bányát elöntötte a viz, akkor ez a kutatás szempontjából pozitív megállapítás, amely a bányászati munka további lehetőségére utal és alapja lehet további kutatási terveknek. Csak ritkán végeztek olyan levéltári anyagfeldolgozást, amely tudatosan a fent idézett kérdésekre irányult volna és még kevésbbé értek el e kutatások közben technikai szempontból használható értéket. A L-véltárak eddig egyáltalán nem fordították figyelmüket az egyes problémák operatív feldolgozására, amint azok a kutatás eljárása során felmerülnek. Pedig erre a segítségre mégis állandóan szükség van. minden egyes lépésnél: a kutatás tervezésénél, a fúrási pontok kijelölésénél, a bányaüzemek tervezésénél, a fém technológiai tulajdonságainak előzetes tájékoztató megállapításánál, a hydrologiai tanulmányoknál, a készlet kiszámításánál. A készlet kiszámításánál a levéltári kutatásoknak olyan nagy a jelentősége, hogy külön fogunk vele foglalkozni. • '",,•-. A levéltári kutatás és a k észletek kiszámítása A kutatás célja az, hogy megkeresse, meghatározza és kiszámítsa a használható nyersanyag készletét. Ennek a munkának legfontosabb fázisa a készletek kiszámítása, A készletek kiszámításának módját és a végrehajtási utasítást a nyersanyagkészletek osztályozására alakult bizottság által a fémtelepeken található készletek kiszámítására kiadott irányelvek és utasítások tartalmazzák. A készletek kiszámításának előírásai a levéltárakról elsősorban a C2 kategóriájú készletekkel kapcsolatban szolnak. Ezeket a nyersanyagokat rendesen komplex geológiai térképezéssel, kiegészítő geoíizikai kutatásokkal, szondázási munkálatokkal és tájékoztató jellegű laboratóriumi vizsgálatokkal határozzuk meg. A C2 kategóriájú készleteknek jelentős gazdasági következményei vannak, különösen a tervezés területén és rájuk nézve is szigorú fenntartások érvényesek, mint a készletek jóváhagyására nézve általában. A készletekre vonatkozó előírások értelmében a C2 készletek levéltári adatok alapján határozhatók meg. A levéltári kutatás eduigi módszerével a készletek kiszámítását nem érték el. A telepekre vonatkozó kutatások levéltári monografikus feldolgozása az adatok szétforgácsolásához vezetett.