Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Neuss, Erich: Különgyűjtött iratféleségek a gazdasági életben / 207–217. o.

kb. 400 évvel ezelőtt sem ez volt a helyzet, és a kutató örül, ha egyszer valamely eldugott irodalmi forrásban egy üzem leírására bukkan. E helyen említsük meg azt az emberileg annyira érthető, de éppen ezért oktalan hajlamot, hogy saját hivatásunk feladatát többre becsüljük mint amennyit az ér és használ Ezzel a hajlammal minden, nem közvetlenül a termeléssel kapcsolatos téren találkozunk. Az a követelményünk azonban, hogy a <különgyűjtést* jogszabályilag vagy l?gmesszebbmenő módon alkalmazzák, elsősorban magának az üzemnek hasznos. Ezáltal olyan papirtömegektől szabadul meg, amelyek rövid idő alatt teljesen értéktelenné válnak számára, az üzemi levéltár pedig megszabadul olyan iratoktól, melyeknek adatai többé-kevésbé sűrített alakban más feljegyzésekben ismétlődnek és amelyek nek feldolgozásához a jövő történet írójának nem lesz bátorsága, még kevésbé ideje, A fenti, valójában csak látszólag eretnek nézet ellen támasztott ellenvetéseknek élét vehetjük a) a jelenleg érvényes törvényes őrzési intézkedésekkel; b) a jövőben kötelezővé váló selejtezési intézkedésekkel, amelyek egyúttal az iratanyag egyes rajtájához alkalmazkodó őrzési időket is megszabják; c) a levéltáros tárgyilag megalapozott döntésével valamely irat vagy iratlajta feltétlen levéltári voltát illetően ; d) magával az üzemvezetőség olyan döntésével, mely szerint ne legyen szabad iratanyagot üzemi vagy más okokból tovább őrizni mint ahogy azt törvényes intézkedés vagy a különben szokásos felfogás kívánja ; azután az üzemvezetőség már csak az esetleges negatív következményekért felelős (például helyhiány) ; e) azzal a megegyezéssel, hogy mindazon iratanyag amely az eddig szokásos felfogás szerint nem tartozott már eleve a külön gyűjtendő iratféleségek közé,.ezentúl azonban a jegyzék szerint a fogalomba sorolható, különgyüjtött iratféleségként csak akkor semmisíthető meg. ha az üzleti év már lezárult, az ellenőrző jelentés elkészült, a revízió teljesen befejeződött vagyis minden szóbajöhető revíziós tevékenység teljesen kielégitő elintézést nyert Ezek szerint a különgyüjtött iratféleségek számára a gazdasági periódus lezárása után kétéves vódelmi határidő adódik és így az egyes iratok keletkezésétől számított több mint két év telik el. IY. A következőkbon megkíséreljük Jegyzék formájában felsorolni azokat a gazdasági irat fajtákat, amelyek a jogi és történelmi adatközlés legfőbb szempontjának sérelme nélkül a levéltári felhasználhatóság megítélésével kíUöngyüjtendő iratféleségeknek nyilváníthatók. Itt azonban nemcsak újra hivatkozunk az előzetes megjegyzés fenntartására, hanem visszautasítunk minden a jegyzék teljességére irányuló követelést is. As állami bankok, fogyasztási szövetkezetek, az állami kis- és nagykereskedelem, az állami begyűjtési és felvásárlási üzemek stb. viszonylatában ui még ssá mos olyan iratféleséget sorolhatnánk fel. amelyek az irattárak és levéltárak tehermentesítésére külön gyűjthetők lennének. Ezen iratföleségek felkutatása a fenti fejtegetéseket remélhetően követő vita nak - amennyiben egyáltalán elfogadásra talál a különgyüjtendő iratféleségok jegyzékszerű mégha tarozásának gondolata - lesz feladata. Mindenesetre kínálkozik a különgyűjtésre azon üzemi iratok nagy része, amelyek nem ke rüinek a tárgyilag rendezett ügyiratokba, hanem szorosan sorozatokba fűzve nyernek elhelyezést Ez a jegyzék a legtöbb cinére vonatkozik. Továbbá alkalmasak a különgyűjtésre az olyan iratok - különösen a statisztikai és kalkulációs eredeti anyag -, amelynek tartalma ~ többé kevésbé öszszevonva - gyüjtőiveken és kimutatásokban teljesen megvan. Ez természetesen fogalmilag annál ke vésbé megfogható, mivel a terminológia.. - gyakran olyan tárgyakban is. amelyekre a jo-gs-sabályálkotás és a modern könyvvitel régen megállapodott neveket alakított ki - csaknem üzemenként vál tozik. Veszélyes az olyan tágítható fogalmaknak és az egyéni magyarázatoknak annyira kitett kife jezések használata is, mint i céltalan*, * haszontalan*, * jelentéktelen* stb, -• bár az üzemben rég óta dolgozó, annak struktúráját ismerő és iskolázott levéltáros a legtöbb esetben eldöntheti, hogy mi a fontos. Ez vonatkozik egyébként á nehezen nélkülözhető «általános» szóra is, amelyet elvileg 2<K