Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Hradeczky, E.: A "Józsefkori felvétel" katalogizálásának kérdéséhez: adalék a kataszteri fondok feldolgozásának módszeréhez / 199–207. o.

lan hatást gyakorolt. Csupán megállapítjuk, hogy Csehország területén 6066 kataszteri község keletkezett, melyek kiterjedésük, népességszámuk és általános jellegük minden különbsége ellenére is sokkal alkalmasabb kataszter szervezetet alkottak, mint a legkülönbözőbb nagyságú patrimoniumok tarka hálózata. Amint régebben a kataszter elkészítésének első alapja a bevallási iv vagy tabella volt, amelyet az adózó fél (tehát az egész patrimonium részére a földesúr) állított kt, most amikor az adózó Tél a kataszteri község lett, ez a feladat a «fassios könyveknek* jutott Minden községre külön előnyomtatott tormában készültek a helyi bizottság munkája során, amelyben a jobbágyok képviselőin (a bíró. két vagy több esküdt vagy gazda) kívül a földesúr megbízottja és néha még a hivatalos földmérő (geometra) is helyetfoglalt. A bevallások szövegének belső természetéről még lesz szó, ezen a helyen azonban levéltári szempontból arra kell figyelmeztetni, hogy a 6066 könyvből álló és általánosságban a • József-kori kataszter* fogalma alatt ismert sorosat nem az eredeti, 4785. eleje óta keletkezett bevallásokból, hanem azok majdnem egykorú másolatából vagy másodpéldányából áll, amelyek a patrimoniumok irodáiban (amennyiben a község - város - nem tudta a másolatot maga kiállítani) keletkeztek és melyeket a megfelelő kerületi hivatalokban a hivatalos közegek 1788/S9*ben összeolvastak, kiegészítettek és hitelesítettek. Miután a követi:esőkben csak ezeknek a fassios vagy főkönyveknek. -- amelyeknek kialakulása már 1789-ben befejeződött, - eredeti szövegével kapcsolatos problematikáról lesz szó, felesleges nyomon követnünk a további fejlődést, vagy az egész kataszteri anyag egyéb, terjedelmére nézve még sokkal nagyobb, a főkönyvekhez kapcsolódó, vagy azokat kiegészítő részeit. De nem térhetünk ki az elől, hogy legalább rövid jellemzését ne adjuk annak a rendszernek, amellyel a fassios könyveket és ennek folytán a községeket is 1-6066-ig terjedő sorszámokkal ellátott egyetlen sorozatban rendezték. Ez á rendszer uí. az előzőkkel való bizonyos kompromisszumot jelentett, mert nemcsak hogy az akkor érvényes kerületi felosztást tartja meg, hanem meghagyja a 46 cseh kerület azon hagyományos sorrendjét is, melyben fejlődésük a rendi rectificatios kancelláriában befejeződött. Első helyen a bolesavi kerület áll (1--Ő07 szám), majd a hardeci (508-4018) stb. egészen a tizenhatodik berouni kerületig (570560-11). Ezután az országos kataszterbe röviddel azelőtt felvett chebi kerület (6012-6062) és végűi a négy tulajdonképpeni prágai város (6063-6066) következik. De még a kerületi csoportokon belül som érvényesült az egyes községek puszta betűrendi vagy területi sorrendje, mert a községeket (a német elnevezésük szerint megközeliti&leg betűrendbe szedett) uradalmak szerint csoportosították. Mivel pedig az uj községek sokszorosan keresztezték a patrimoniális körzetek rendszerét, a József-kori kataszter rendszerezése azon községek esetében, ahol több uradalom érintkezett egymással a «vezető domínium* uj fogalmát alakította ki, A József-kori kataszter uradalmainak és községeinek egyszerű Jegyzéke ezért nem adja az akkori patrimoniumok kiterjedésének érthető képét; hiszen a kisebb vagy széttagolt uradalmaknak, amelyek nem töltötték ki teljesen saját kataszteri községüket, itt még neve sem szerepel. Az egyes íassiós könyvek szövegének. - mint minden rovatós formában irt szövegnek. belső rendezését és beosztását két irányban követhetjük. Az első a cimíők rendelkezéseinek megvizsgálása, a másik a bejegyzések sorrendjének és csoportjainak megállapítása. A kataszteri felvételnél szabály, hogy a kötet először a szöveges rovatokat tartalmazza, melyekbe a parcella tulajdonosának nevét, a parcella részletes leírását, a községben való fekvésének meghatározását vezetik be. Ezeknek a szöveges bejegyzéseknek célja tehát a szóbanforgó földterület azonosítása. A kataszter tulajdonképpeni hivatását csak a további rovatok töltik be. amelyek megfelelő mértékegységekben ssámszerü adatokkal fejezik ki a föld nagyságát és jövedelmét. Mivel az ilyenfajta, a kataszteri meghatározás eredménye szempontjából döntő adatokat a Mária Terézia-féle kataszterben megcsal: becsléssel állapították meg, továbbá megbízhatatlan és különbözően módosított, a mai megállapodott fogalmakra nehezen átszámítható mértékegységben fejezték ki, ugy véljük helyesebb rámutatni külön is arra: mekkora a jelentősége a József-kori kataszternek, amely nálunk az első egész országra kiterjedő olyan felvétel, ahol a megművelt és a művelésre alkalmas földek területi kiterjedését mindig egységes mértékegységben adják meg s az adatok azon néha ugyan nem teljesen szakszerű, de elég meg bízható méréseknek az eredményei, amelyet a jobbágyok, vagy (és az uradalmi földek esetében ez a szabály) szakszerű földmérési meghatározással a földmérők hajtották 202