Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Hradeczky, E.: A "Józsefkori felvétel" katalogizálásának kérdéséhez: adalék a kataszteri fondok feldolgozásának módszeréhez / 199–207. o.

végre. így csak a József-kori felvétel nyújt ezekben a kérdésekben szilárd alapot a gazdaságtörténésznek és különösen a földrajzi kutatás szakemberének, akiknek a kataszteri anyag iránti érdeklődése az utóbbi időben olyan mórtékben fokozódik, amilyen mértékben az ebből készült kutatások gyakorlati értéke a mai időszerű mezőgazdasági és erdészeti-termelési kérdések megoldása szempontjából megnyilvánul. Ha azonban a József-kori kataszternek valóban be kell töltenie ezt a fontos szerepét, ha nemcsak történeti ismereteinket kell gazdagítania, hanem a mai gazdasági és politikai érdekek megsegítéséhez is meg kell adnia minden segítséget,, akkor ehhez nem elég a szükséges adatok puszta léte a könyvek áttekinthetetlen sorozatában, hanem az adatokát kellően hozzáférhetővé is kell ten niük. egyrészt azzal, hogy a használónak előre rendelkezésre bocsátjuk a bennük íoglalt legfontosabb helynevek teljes felsorolását, másrészt azzal, hogy a felsorolás alapján olyan segédeszközt bocsátunk rendelkezésre, amely megkönnyíti a gyors és biztos .tájékozódást az egész anyagban, A levéltáros feladata, hogy ezt a munkát magára vállalja, bár tekintettel a dolog természetére, az eredmény nem lesz. nem is lehet pusztán közönséges leltár, vagy az állag katalógusa, hanem sokkal inkább helytörténeti dolgozat, amely a felvétel keletkezésének korából uj és örömmel üdvözölt felvilágosítást ad a tárgyalt terület képéről. Ha a kataszteri községek akkori rendszere mai napig érvényes lenne, vagy csak lényegtelenül módosult volna, akkor a József-kori kataszterhez való részletes útmutatónak szükségessége nem volna olyan sürgető és a célnak a kataszteri községek neveinek egyszerű betűrendes jegyzéke is megfelelne. De maga az a puszta tény, hogy ma Csehországban nagyjából kétszer annyi kataszteri helység van. rámutat azokra a nagy változásokra, amelyekre azóta sor került. Bár néhány község katasztori területe mai napig megmaradt eredeti kiterjedésében, mégis sokkal gyakoribb, hogy az egykori község helyén ma két vagy három község terül el (az ellenkező eset csak kivételesen Tordul elő). Ebből egymagából még nem származnának különös nehézségek ha sok esetben nem került volna sor a községek határvonalának meg változtatására is és ha a község terjedelmének változásával együtt nem változott volna meg az egyes települések és részeik hovátartozandósága is. Ilyen körülmények közt könnyen előfordul, hogy egy meghatározott területrésznek a József-kori kataszterben való megkeresése több kísérletet és ennek folytán jelentős idő- és munkaerő veszteséget jelent, mégpedig azért., mert jelenleg csak az egykorú hivatalos segédletek állnak rendelkezésre. Ezek pedig németül készültek, a cseh helyneveket lehetetlenségig eltorzították, mind a szövegben, mind a számozásban gyakori leírási hibákat tartalmaznak és mindezen felül még kimutathatóan hiányosak is. Az egyetlen cseh nyelvű levéltári kulcs az állaghoz egy. az első világháború idejéből való, szép Írással megirt jegyzék, mely az egyik hivatalos jegyzék egyszerű fordítása; terminológiájában a Palacky által 4848-ban készült * Leírás* nomenklatúrájához tartja magát, tárgyi téren pedig osztozik az alapul szolgáló irat minden hibájáhan (Főképp hiányos voltában, de a községek szétválasztásában, tehát az egykor egybeolvasztott községek elkülönítésében mutatkozó hiányokban is: itt-ott ugyan minden szükségeset feljegyez, de másutt néha harminc összeirási számon át elhallgatja a településeket (ma már gyakran önálló községeket), Úgyhogy egyáltalán nem tud céljának megfelelni) Mindebből talán már világos, hogy a József-kori kataszter törzsanyagához való megfelelő levéltári segédlet elkészítése évek óta sürgős és egyre időszerűbb feladat, annál is inkább, mert a munka elvégzésével jelentősen megközelítjük és alapvetően megkönnyítjük egy további és nem kevésbé égető feladat megvalósítását, az un. Mária Terézia-féle kataszter részeinek rendszeres nyilvántartását. Gyakorlatilag először is valamennyi, a József-kori kataszterbon összeirt helység kimerítő összeírásáról van szó, az igy nyert anyag feldolgozásáról és olyan részletes helységmutató összeállításáról, amely ezt a forrást a mai követelmények szerint tökéletesen hozzáférhetővé teszi. • Ennek a munkának jellegét és menetét előre meghatározzák az emiitett Uassios könyvek* tartalmi elemei és a mód, ahogyan ezek a könyvek tárgyukat leírják. Ezeknek a könyveknek belső szerkezete az egyes községek összetétele szerint különböző, de. valamennyinek közös vonása, hogy egyik íölddaraljot a másik után. fekvésük sorrendjében írják le és hogy az egyes földeket (objektumokat) tekintet nélkül nagyságukra és minőségükre (művelési águkra) arab egyessel kezdődő, megszakítatlanul növekvő sorszámmal látják el ezzel a község határán belül valamennyi földdara203