Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Hradeczky, E.: A "Józsefkori felvétel" katalogizálásának kérdéséhez: adalék a kataszteri fondok feldolgozásának módszeréhez / 199–207. o.

még két, egymástól meglehetősen távol fekvő helységnek telkeit is a két helység valamelyikének közös neve alatt foglalták össze, a másikat egyszerűen elhallgatva, annak ellenére, hogy a telekkönyvek vagy más egykorú Iorrás tanúsága szerint ez már akkor mai kiterjedésének több-k0vesebb pontossággal megfelelően, elnevezésében is önálló helységként élt Ez a gyakorlat még a M ária Terézia-féle kataszterrel való tudatos foglalkozás során is tévedésekhez vezet annál is Inkább, mert máshol viszont teljesen feleslegesen önálló helységként tünteti fel a ttelepülés egy rószét». így tehát nemcsak a felületes azonosítás, hanem a kataszterben szereplő helység kiterjedésének megállapítása (amelynek a gazdaságtörténeti és a történeti statisztikai következtetések helyessége szempontjából döntő jelentősége van) is vitatható marad, sokszor még a látszólag világos esetekben is. ha azt más forrásokból ~ amennyiben ilyenek késnél vannak - nem indokoljuk meg világosan. Mindezeknek azonban nem az a célja, hogy a régi kataszterek értékét és megbízhatóságát csökkentse, hanem, hogy figyelmeztessen arra a sok nehézségre, amely a bennül: foglalt helységadatok azonosításával minél inkább együtt jár

r mert a Mária Terézia-féle kataszter kivételesen gazdag, sokféle és bonyolultan létrejött anyagához a szó tágabb értelmében véve még nincs megfelelő kulcsunk. Ha ez igy van és ha a történeti kutatás mai irányának megfelelően egyre sürgetőbb szükségességét érezzük annak, hogy a cseh kataszterek felbecsülhetetlen gazdagságát a dolgozók szélesebb köre számára hozzáférhetővé, tegyük, a József-kori kataszter alapvető jeleritősége Erég nyilvánvalóbb lesz. Ez a kataszteri felvétel már haladó módszerekkel készült; rendszeresen áttekinthető topográfiai rendezésben irja le azt az anyagot amely ugyan már a Mária Terézia-féle kataszterben és a hozzá tartozó iratokban is teljesen benne foglaltatott, de az a heterogén anyag különböző részéiben egyrészt, a bonyolult tulajdonviszonyok, másrészt a földtulajdonok jogcímei következtében képtelenül szétforgácsolódott. A József-kori kataszter elkészítésénél ezzel szemben a kataszteri község régebben ismeretlen, tisztán territoriális fogalmát fogadták el alapként. A községekben is fekvésük sorrendje szerint irnak Össze minden földet, s bár a föld birtoklásának jogcímét a kataszter szabályszerűen, határozottan feltünteti* a munka menetében nem zavartatja magét attól a ténytől hogy az egyes esetekben rusztikális, leplezett russtikális. egyházi, földesúri bérleti földről, tisztán dominikális vagy örökbérleti tulajdonról van szó. Mivel a József-kori kataszter rendszerének alapját a kataszteri község, ill. a kataszteri terület fogalma alkotja, ennek a íogalomnak tartalmát közelebbről szemügyre kell VennL E fogalom alkotóit az a törekvés vésette, hogy földrajzilag lekerekített és kölcsönösen arányos (tehát egyforma .nagy vagy egyformán népes) ierületi egységeket alkossának,_de ugy, hogy kölcsönös elhatárolódásuk a lehetőség szerint egybeessék a fennálló patrimoniumok pillanatnyi határával.Bizonyos közigazgatási teendőket ui. egészen 4,848-ig) éppen ezek láttak el." Ha azonban már előre is világos volt. hogy a föld felszínének, a gazdasági müvelés állapoténál: és a táj tényleges betelepülési fokának természetes feltételei önmagukban sem engedik meg az első követelmény maradéktalan megvalósítását, később bebizonyosodott, hogy a második követelmény megvalósításának még nagyobb nehézségei vannak. így alakított ki azután a gyakorlat egyetlen domínium fekvöségót alkotó területek mellett nagyszámú olyan kataszteri községet is, amelyeknek területén két vagy több uradalom birtokai terültek el. Utóbbiaknál ui. vagy olyan helységről (kisvárosról, faluról) volt szó, amely megoszlott különböző uraságok közt, vagy néhány más-más uradalomhoz tartozó kisebb települést egybeolvasztottak. Végül megtaláljuk a két eset együttes előfordulását is. Itt azonban további kikerülhetetlen bonyodalmak adódtak amiatt, hogy sem a bonyolultan vezetett határvonalak, sem a katasztori területek legbizarrabb formái sem tudták kiküszöbölni a szomszédos (akár ugyanahhoz, akár más uradalomhoz tartozö) helységek területének kölcsönös átnyulását. Az uj községek határvonalánál a kataszter készítői ezért gyakran kénytelenek voltak túltenni magukat az olyanfajta részleteken, hogy némelyik falu földjei részben más községek területén feküdtek és ez a falu ismét egy sor tulajdonjogilag máshová tartozó . . a régebbi kataszterekben tehát más főcímek alatt szereplő parcellát foglalt magában. Tekintettel cikkünk szűkre szabott célkitűzésére, elhagyjuk annak ismertetését, hogy egyrészt a most felsorolt elveket a gyakorlatban hogyan alkalmazták, másrészt, hogy amit az addig érvényes gyakorlattal való teljes szakítás, a kataszter további sorsára milyen áldat204