Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Hradeczky, E.: A "Józsefkori felvétel" katalogizálásának kérdéséhez: adalék a kataszteri fondok feldolgozásának módszeréhez / 199–207. o.

ter Csehország egész területének első újkori jellegű kataszteri felvétele. Mert mindaz adójegyzék mind a Mária-Terézia-féle kataszter, melyet már az adójegyzékek rendszeréhez való szolgai ragaszkodásuk is halálra iélt

r egészükben és részleteiben olyan elképzelések alapján jöttek létre, amelyek a középkor hagyatékai, s amelyeknek legmélyebb gyökerei a személyi Jog középkori fogalmából Jellegzetesen táplálkoznak. A föld katasztori leírását illetőleg özeknek az elképzeléseknek döntő hatása abban nyilvánul meg, hogy az egész felvétel rendszerét és rendezését egyenesen a tulajdonjogi vonatkozások irányitiák bár napnál világosabb, hogy a kataszteri felvétel a követendő célt a dolog természetié szerint csak olyan rendezésben tudja teljesen elérni, amely a tárgyalt te-, rület földrajzi összetételéhez, tehát röviden a topográfiai rendszerhez igazodik. Csehországban a régebbi kataszterek idején a tulajdonjogi viszonyok igen bonyolultak és a földrajzi tényezőktől nagyrészt függetlenek voltak, mert a földtulajdon sok esetben csodálatraméltó kitartással tartósította az összefonódott feudális viszonyokat vagy legalább is azok nyomainak tarka mozaikját. Ez nemcsak a nagybirtokra, (uradalmak, patrimoniumok ), hanem a kisbirtokok megoszlására (az egyes paraszti birtokok, telkek) is érvényes. A különböző tulajdonosok birtokai mindkét esetben viszonylag gyakran, kölcsönösen átnyúltak egymáson, néhol enklávékat alkottak és csak ritkán voltak egymástól világos és földrajzilag indokolt határvonallal elválasztva. Általánosan ismert tény, hogy némelyik falu (de néha kisváros is) több, különböző patrimoniumhoz tartozó részre oszlott, de ritkábban hangsúlyozták azt a sokkal általánosabb jelenséget, hogy akár a patrinonium határán belül, vagy elméleti határán kivül - a kisbirtokosoknak a helység melletti közvetlen törzs birtokon kivül gyakran a szomszédos helységei: természetes határain belül is volt több vagy kevesebb földjük és fordítva , ez vagy az a föld. közvetlenül a kertek alatt, a szomszéd faluból való birtokosé volt. Ha már most a földkataszter ezekhez az összefonódott viszonyokhoz tartja magát, akkor ugy irja le őket, mint a Mária Jerézia-félo kataszter : Az egyes patrimoniumok (uradalmak, birtokok stb.) főcíme alatt feltünteti a különböző helységeket (városokat, mezővárosokat, falvakat) vagy azoknak a patrimoniumokhoz tartozó részeit; majd a birtokos neve alatt felsorolja a helységhez tartozó telkeket és végül azok minden földjét, tokintet nélkül arra, hogy a föld hol fekszik, E mellett azonban sem az adójegyzékben, sem a Mária Terézia-féle kataszterben távolról sincs szó a helység területén fekvő valamennyi földről, hanem csak az un. rustikalis földekről. A dominikaüs földekre, amelynek területéhez a 18. században nálunk az egyházi földeket is hozzászámították, az adójegyzék egyáltalán nincs tekintettel, s a Mária Terézia-féle kataszterben is csak tökéletlenül szerepelnek. Területi kiterjedésükről csak egy önálló felvétel, az exaequatorium dpminicale ad felvilágosítást az 4749/56. évekből (ezt gyakran Mária Terézia-féle dominikaüs kataszternek nevezik), amely a rusztikalis földek kataszteréhez hasonló, de benne telek helyett az urasági major vagy más uradalmi objektum a legkisebb szabályszerű egység, A kataszteri leírásnak ilyen rendezéséből két dolog nyilvánvaló : Először (és ez a tárgyi részt érinti), még a legnagyobb éberség mellett sem volt megakadályozható, hogy kisebb hiányosságok és hiányok ne keletkezzenek. Másodszor (és ez a mai módszertani szempontot érinti), ha egy bizonyos helységről mint egységről - amint ez ma a község vagy telep kataszteri fogalmából következik - van szó, és ha az erre a helységre vonatkozó szükséges anyagot a régebbi kataszterekben kell keresnünk, akkor - különösen a bonyolultabb esetekben - soha nem állíthatjuk biztosan azt, hogy a kataszter néhány helyen összegyűjtött anyaga kiterjedésében valóban födi a helység mai területét. Ugyanis a Mária Terézia-féle kataszter az exaequatoriummal együtt a helynevek minden gazdagsága mellett sem ad számunkra minden esetben elegendő alapot a benne foglalt valamennyi helyi fogalom helyhez kötésére és helyes magyarázatára. Ez a tény nagy mértékben mutatkozott meg ujra Doskocil *Összefoglaló névmutató az adójegyzékhez* cimü munkája esetében. Az adójegyzékben (és ennek megfelelően gyakran a Mária Terézia-féle kataszterben is) ugyanis a valóságban több falut irtak le. mint amennyi helynevet a jegyzék tartalmaz. Előfordul ui.. hogy itt-ott Az itf használt, a különleges cseh fejlődésben gyökerező terminológia magyarázata a következő: patrimonium : pallosjoggal rendelkező,, területén "hatósági jogkört gyakorló uradalom, rusztikalis föld: a jobbágykézen lévő, a mi jobbágytelkünknek megfölelő földterület: a jobbágy fizeti utána az adót, dominikaüs föld : a földesúr tulajdonában lévő és saját kezelésében hasznosított földterület. Megfelel a mi allodiununknalc azonban - mivel Csehországban a nemesség a 48. századtól kezdve már adóköteles volt - a tulajdonosa adózott utána. Ezért is került bele a kataszterbe. (Szork.) 200