Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Hradeczky, E.: A "Józsefkori felvétel" katalogizálásának kérdéséhez: adalék a kataszteri fondok feldolgozásának módszeréhez / 199–207. o.
matika kérdéseit monografikusán feldolgozzák. A tanszékek kötelessége, hogy a diploma dolgozatok tematikájának kidolgozásánál ezeket a követelményeket tekintetbe vegyék, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a felsőbb évfolyamok tantervébena történeti segédtudományok megfelelően képviselve legyenek. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete mellett működő történeti segédtudományi bizottság megbízást kap arra,^h.ögy az általánosan sürgető feladatnak tartott kódexkiadás előkészítésének kérdésit megvitassa.* Hradecky, E.: A •JÓZSEFKORI FELVÉTEL* KATALOGIZÁLÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ * (Adalék a kataszteri íondok feldolgozásának módszeréhez) (Archivni Casopis 4955, 8-46. 1.) Az állami levéltárak vezető dolgozóinak Prágában 4054. szeptember 44-én tartott aktívája záróvitát rendezett azokról a megjegyzésekről, amelyekot a levéltári dolgozók Brnoban, február 2526-án tartott szemináriumán készült * Javaslat a levéltári anyag feldolgozásánál: egységes elveiről» cimü munkához fűztek. A legélénkebb vita az útmutató 5., a hivatali könyvek és kéziratok katalogizálására vonatkozó pontja körül alakult ki, amely azt tárgyalja, hogyan kell meghatározni a katalogizált könyvel: tartalmát. A vita folyamatát és eredményét erre a pontra vonatkozóan az Archivni Casopis 4954. éví. 4. számában a • Levéltári módszertan kérdéséhez* cikk foglalja össze. Ebből kiderül, hogy a legszigorúbb nézetet, amely a hivatali könyvek katalógusának elkészítésénél valamennyi bejegyzés regesztaszerü kiírását követelte meg, nem lehetett összeegyeztetni a levéltári könyvek heterogén voltával. Botránykő volt pl. «az a kérdés, hogyan kei számadáskönyveket, katasztereket stb. katalogizálni*. Üdvözölnünk kell azt a nézetet, hogy *a hivatali könyvek katalogizálására vonatkozó kötelező irányelveknek számolniok kell ezzel a különbséggel* és hogy az irányelveket szélesebb tapasztalatok alapján kell kialakítani. Itt valóban fennáll az a veszély, hogy a levéltári íondok katalógusainak előre megadott és szorosan körvonalazott meghatározásához való ragaszkodás puszta formalizmushoz vezet és az is megtörténhetik, hogy a túlságosan szűk irányelvek szerint elkészített katalógus nem felel meg a ma főcéljának, hogy *a levéltári iratok tartalmáról a kutatónak érthető és kritikai felvilágosítást adjon*. Bár az itt következő cikk régebben keletkezett, mint az emiitett aktivá, mégis a körülmények egybeesése révén megfelel a hivatali könyvek katalogizálásáról folytatott vitát befejező felhívásnak, hogy «a levéltári dolgozók foglalkozzanak ezzel a problémával és tapasztalataiknak megfelelően adjanak be javaslatokat a különböző levéltári könyvek katalogizálási formájára vonatkozóan.* Ennek a cikknek eredményei a József-kori kataszterrel kapcsolatos hosszabb együttes munkára támaszkodnak, amelynek folyamán a kollektíva újra meg újra kereste a íond tartalma hozzáférhetővé tételének legmegfelelőbb formáját. Az eredmények ugyan elég távol vannak a levéltári katalógus megszokott elképzelésétől, de semmiképpen sem távolabb, mint amennyire az újkori kataszter áll a levéltári fond megszokott elképzelésétől. Ezért a cikk szövegében és címében használt «katalogizálás* kifejezést tágabb értelemben kell érteni, legalább is addig, amig a levéltári terminológia ebben a nehéz pontban is eljut a megállapodottsághoz. + + + A József-kori kataszternek az országos kataszterek négytagú sorozatában (az 4653/56. évi adójegyzék, az 4753/57. évi Mária Terézia-féle kataszter, az 4785/89. évi József-kori kataszter és az 4827/42. évi állandó kataszter) elfoglalt különleges helyzetét és jelentőségét a legjobban és legrövidebben azzal a megállapítással fejezhetnék ki, hogy elődeitől eltérően a József-kori kataszr Megjelent a Levéltári Híradó 4955. övi 4-2. számában. (Szerk.) 499