Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Új felfogás a történeti segédtudományokról / 197–199. o.

tikai visszájátokkal. Ezért a konferencia külön határozatot hozott arra, hogy a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Történettudományi Intézete mellett a történeti segédtudományokkal foglalkozó bi­zottság foglalkozzék továbbra is a metodikai kérdésekkel és törekedjék arra, hogy a diplomatikai kérdések megoldásának legjobb munkamódszerét kidolgozza. A konferencia egyöntetűen hangsúlyozta, hogy diplomatikánk legfontosabb feladata a Fried­rich-féle kódex kiadásának folytatása. E feladaton Sebánek professzor dolgozik munkatársaival (1. a záróhatározatokat). A történeti segédtudományokról folyó vitával kapcsolatban rámutattak az utánpótlás nevelé­sének hiányosságára, Helytelenn'ek találták, hogy a történeti segédtudományok végzett hallgatói túl­zottan történelmünk legrégibb korszakára specializálódnak. Rámutattak arra, hogy a legrégibb anya­gon való tanulás fontos előfeltétele annak, hogy a történeti segédtudományok és a levéltári munka módszerét helyesen fogják fel, de az utánpótlás nevelésének egyformán kell irányulnia történelmünk valamennyi korszakára, ideértve a legújabb kort is. Ehhez az is szükséges, hogy az egyeteme­ken a történeti segédtudományok tanszékei az eddiginél jobban foglalkozzanak a legújabb kor tör­téneti segédtudományának oktatásával. Érthető azonban, hogy a történeti segédtudományok oktatá­sának a legújabb korszakra való átirányítása csak fokozatosan - kezdetben leginkább monografikus tanulmányok révén, - történhet meg. Nem feledkeztek meg a történeti segédtudományok munkája eredményeinek a levéltári mun­kával való kapcsolatáról sem. Az a követelmény, hogy a történeti segédtudományok művelői figyel műket egyformán forditsák történetünk valamennyi korszakára Tőképp levéltáraink szemszögéből nézve volt helyeselhető. A levéltárak ul mindennapi munkájuk közben konkréten érzik azokat a hiá-. nyosságokat, melyeket az okoz, hogy a történeti segédtudományok nem foglalkoznak történelmünk ujabb és legújabb korszakával és hogy ebben az irányban nem képeztek ki utánpótlást. Az is első­rangú érdeke a levéltáraknak, hogy a történeti segédtudományok több gondot fordítsanak a köz­igazgatás fejlődésének tisztázására. Nemcsak az általános közigazgatás, hanem az egyes igazga­tási ágak : a bányaigazgatás, a nagybirtokvezetés, az egyházi igazgatás stb. fejlődésének kérdé­seire gondolunk. A konferencia befejezésül határozatot fogadott el, amelyből a legfontosabb részleteket idézzük; «A történészek és a történeti segédtudományok művelői Brnoban 4953. szeptember 23-án tar­tott munkaértekezletükön megállapítják, hogy csak a népi demokratikus berendezkedés adott széles lehetőséget tudományáguk további fejlődéséhez. Valamennyi jelenlevő egyetért abban, hogy történeti segédtudományainknak történetírásunkhoz, a tudományos szempontból, a marxista-leninista szempontból folyó történetlcutatás követelményeihez kell igazodniok. A jelenlevők egyidejűleg rámutattak a történeti segédtudományok Jelentőségére a történelem tanulmányozása és a történészek tanulmányai szempontjából A történeti segédtudományok szakembereinek konkrét munkája során elsősorban az iratok társadalmi funkciójára kell tekintettel lenniök. Az egyetemi karokon folyó képzés során a történeti segédtudományok szakjában feltétlenül mérlegelni kell egyrészt a történeti segédtudományok saját szükségleteit, másrészt a történészek és a levéltárosok szükségleteit. A diplomatika sürgős feladata, hogy a lehető legjobban kidolgozza az újkor és a legújabb kor diplomatikai anyagát A történeti segédtud(|pányok mindenfajta munkájánál a történettudományi munka, a levéltári gyakorlat és a tudományos utánpótlás nevelésének érdekében egyforma figyel­met kell szentelni történeti fejlődésünk minden korszakának és történelmünk minden nagyfontosságú kérdésének. Ennek az összetett problémának megoldására az egyetlen lehetőség, hogy nagyobb fi­gyelmet szenteljenek a közigazgatástörtőnetnek, és főképp, hogy az újkori és legujabbkori diplo­: v v Archív Cesky cili stare pisemne- pomátky ceske i moravske - Z archivuw domacich i cizich. A cseh írásbeliség emlékeinek 1840-ben Palacky által alapított, majd Kalousek és Friedrich által foly­tatott nagymultu kódexe. Eddig 37 kötete jelent meg. (LL H. szerk.) 498

Next

/
Thumbnails
Contents