Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Két lengyel munkautasítás: keretutasítás kapitalista üzemek levéltárainak rendezéséhez: utasítás az állami levéltárak kartográfiai gyűjteményeinek leltározására / 185–196. o.

B) Részletes utasítások ev éltári illetve katalógus karton kitöltési módja A mindkét térképkategóriához szolgáló leltári, illetve katalógus karton 10 rovatból áll; katalogizálásnál a 9. számot nem töltjük ki. Ha egy ivén két vagy több külön térkép van elhelyezve, mindegyiket külön kell leltározni. i. rovat Cimszó: A cimszó a térképen ábrázolt terület földrajzi megnevezése. A címszót a térkép címéből veszszük, vagy annak hiányában a térkép tartalmából meriUük. Egy térképen csak egy címszót választunk és csak egy leltári kartont készítünk. Ha a térképen több helységnév lordul elő, amelyekről ismeretes, hogy valamely nagyobb település, területi vagy közigazgatási egység (gazdaság, járás, városnegyed, vidék) részei, akkor a cimszó (esetleg «része* megjegyzéssel) az illető egység neve lesz. Például a cimben megnevezett tanyák - Powsm, Powsinek. Skolimów, Konstancm-címszava alóltárkartónan .« Vilánów, ura dalom (része)*. A cimben vagy az -l:25 000-nél részletesebb léptékű térképen feltüntetett neveket a tulolda Ion meg kell jelölni és utalni kell rá a mutatóban utaló cédulával (1. a továbbiakban a mutatóról szóló részt). A grafikusan kiemelt cimszó nélkülözhetetlen kiegészítője a legtömörebb formájú, rövidített és annak folytatását alkotó magyarázat. Részei: a) közelebbi területi, tárgyi stb. meghatározás, b) hivatkozás a magyarázat fórrá sara, c) a térkép készítésének ideje. Az a) ponttal kapcsolatban a magyarázat mindenekelőtt pontosan meghatározza a cimszó területi elhelyezkedését: szükiti azt ha túlságosan tág (Varsó-*Bank-tér*) vagy jobban meghatározza, ha meghatározatlan (Janowice-Miechów járás*). Szükség esetén a magyarázat tárgyi információt is adhat mint például «falu», «tanya», «kolostor», «erdő», vagy meghatározhatja a térkép jellegét: katonai, bánya, vasúti stb. Ami a b) pontot illeti, a magyarázat forrása a XIX. századig bezárólag a «Slownik geograficzny* lehet, ebben az esetben a rövidített címen kívül megadandó a kiadás éve és a kötet. A XX. századi térképeken használhatjuk a * Lengyel Köztársaság helységnévtárát* továbbá más hasonló kiadványokat, ezeknél éppen ugy járunk el az idézésnél mint az előbbi esetben. A c) pontnál: a cimszó területi meghatározásához meg kell adni a térkép készítésének évét is. Például Marymont negyed 1820-ban készült térképe, amely még akkor készült, amikor az még nem tartozott Varsóhoz • Marymont. varsói járás. 4820-ban* vagy <Yarsó környéki Marymont 1820 ban* címszót kapja. Viszont Marymont 1935-ben készült térképe a következő címszót kapja: •VarsóMarymont -1935.*. A lengyel térképeket mindig -- akármilyen nyelven is van cimük - lengyelül kell megadni, a mai hivatalos néven. Idegen helységneveket az általánosan elfogadott lengyel néven irunk ; ha ilyen alak nincs, akkor az illető ország hivatalos nyelve szerint. 2. rovat. A leltárkönyv jelzete és száma: A rovat felső részében megadjuk a gyűjtő (esetleg láda) számát és a térkép sorszámát a gyűjtőben. Alsó részében a leltárkönyv sorszámát, A leltár számát és a jelzetet a térkép másik oldalán feltüntetjük. 193