Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Két lengyel munkautasítás: keretutasítás kapitalista üzemek levéltárainak rendezéséhez: utasítás az állami levéltárak kartográfiai gyűjteményeinek leltározására / 185–196. o.

b) közvetve: iratokba Tűzött térképek. x A fentiekben emiitett kartográfiai anyagokat a továbbiakban egy szóval térképnek nevezzük. 2. A térképek felosztása két kategóriára a levéltári gyűjteményekben A levéltári gyűjteményekben a térképeket két csoportra kell osztani: a) levéltári térképekre, azaz olyan térképekre, amelyek vagy egyesithetők valamely irat­állaggal, vagy pedig olyanokra, melyeknek levéltári volta kétségtelen, de, legalább is ma. nem dönt­hető el, hogy milyen állagba tartoznak; b) a nem-levéltári térképekre, melyek egyik állagból sem származnak és gyakran csak vé­letlenül kerültek a levéltári gyűjtemény elibe. 3. A kategóriákba való beosztás alapjául szolgáló ismérvek Az egy térkép jellegét meghatározó ismérvek lehetnek formálisak és érdemlegesek: Azt. hogy valamely térkép az első kategóriába tartozik a következők alapján dönthetjük el: a) a térkép relirata vagy a rajta levő megjegyzés vagy pedig a kezelőirodai, illetve levél­tári jelzet alapján; b) a térkép jellegzetes alakja vagy jellegzetes papirosa alapján; c) más nyomok alapján, amelyei: azt bizonyítják, hogy melléklet volt. vagy iratokkal mecha­nikus kapcsolatban állt; d) iratokba fűzött térképek esetén a levéltári állag-jellegnek elegendő bizonyítéka a fűzés. Ha a kartográfiai tárgyon a fenti külső ismérvek egyikét sem találjuk, akkor az ismérveket a következőkben kell keresnünk: a) a térkép tartalmában, amely gyakran rámutat céljára vagy rendeltetésére; például egy gazdaságot ábrázoló térkép tartalma egyes esetekben már elegendő, máskor hozzájárul annak el­döntéséhez, hogy az valamely gazdasági állaghoz tartozik, - pl. az Állami Birtokok és Erdők Fő­igazgatóságáéhoz stb.; két birtok közti vitás hátárrészt ábrázoló térkép periratok elveszett mel­léklete lehet stb.; b) égy fascikulus tartalmából, amely megjegyzi, hogy az illető Íráshoz valamely jellegű tér­kép volt mellékelve. A renti ismérvek egyikével sem biró térképek a második kategóriába tartoznak. Az általában nem konkrét, meghatározott állaghoz készült tér kép másolatok az esetek túlnyo­mó többségében nem levéltári térképek, raig a kéziratos térképek, amelyek legtöbbnyire megha­tározott célra készültek, levéltári térképek. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a nem levéltári térkép bizonyos körülmények fennforgása esetén levéltárivá válhat. Ez különösen ak­kor van igy ha iratmellékletként használják fel. Például a Bach-féle Varsó térkép, amelyet város­szabályozási iratokhoz mellékeltek, vagy a Lengyel Királyság Bazewich-féle térképe, kinyomtatva és kereskedelmi forgalomba jutva, rendőrségi jegyzőkönyvhöz vagy cenzurairathoz mellékeive. 4. A térképek rendezésének két módszere A levéltárakban levő két térképfajtának megfelelően a kartográfiai anyag rendezésének két különböző módszere ismeretes. Az első a levéltári térképek leltárát eredményezi a második az állagba nem tartozó térképek katalógusát adja. xx A továbbiakban a feldolgozás módszereit is élesen befolyásoló ezen kettősség magyarázataként fel kell hivni a figyelmet arra. hogy a lengyel levéltári gyakorlatban az iratokat füzetekbe össze­fűzve őrzik s e Tűzetek szétszedése nélkül a befűzött térképanyaghoz hozzáférni nem lehet In dokolt tehát, hogy e kétféle anyag feldolgozásánál is - legalább bizonyos határig -- kétféle mód­szer érvényesüljön. (Levéltári Híradó Szerk,) 494

Next

/
Thumbnails
Contents