Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - FORDÍTÁSOK - Nyikolajeva, V.–Ocsago, V. N.–Plesakov, Sz.: A levéltári anyagok kartonokon való feldolgozása során szerzett tapasztalatok / 171–176. o.

felfedezni a leltározó által elkövetett hibákat. Minden esetben gyakorlatilag megengedhető a leltározás előzetesen dkészitett űrlapok nélkül. A gyakorlat tapasztalatai szerint szükségtelen, hogy a leltározó kiegészítő adatokat vagy a karton hátoldalán karakterisztikákat állapítson meg - amint azt Fomin elvtárs ajánlja. A kartonmód* szer értéke éppen abban áll, hogy vele a technikai folyamat során elkerülhetjük a szétforgácsolódást, ezért a levéltár technikai dolgozójának, akire lényegileg rá lehet bizni a leltározási munkát, nem szabad munkaigényes és elmosódó megbízásokat adni, melyeknek eredményeit azután legtöbbször nem is használják fel. Komoly munkaidő megtakarítás és egyszerűsítés érhető el a leltározó munkájában olyan rendszer bevezetése által, hogy a leltározónak nehéz feladatot jelentő őrzési egységeket megszámozzák és a számozott, de kitöltetien kartonokkal együtt rakják le. Ennél a rendszernél az ilyen őrzési egységeket a rangidős levéltári technikai dolgozó leltározza, majd az őrzési egységek könnyen és gyorsan elhelyezhetők az ideiglenes szám által meghatározott helyen. Ez a módszer bevált a gyakorlatban. Az őrzési egységei: végleges csoportosításának megkönnyítésére a kartonok kőzött betéteket használtunk, amelyekkel az őrzési egységeket az ideiglenes sorszámok rendjében egyenkint 25 darabból álló csoportokra osztottuk lel. Jó eredményeket értünk el a kartonok szerkezeti részek és évek szerinti mindennapos előzetes rendezésével. Ez lehetővé tette a rendezéssel járó további munkák csökkentését. A kartonrendezés technológiai műveletének tisztázására és megfelelő instrukció kidolgozására e módszer alkalmazásával a tambovi területi Októberi Forradalom Levéltárában és a Történeimi Levéltárban egyaránt kísérleteket folytattak. Az e kisérlethez felhasznált fondok terjedelmükre nézve nem voltak eléggé jellemzőek az uj munkamódszerrel elérhető munkateljesítmény összehasonlító megítélésére, de jellemzőek voltak a kitűzött célokat, illetőleg. Az Októberi Forradalom területi levéltárában a levéltári anyagok leltározásának, rendezésének és válogatásának egy technológiai folyamatban való egyidejű végrehajtására a tambovi kerületi közellátási biztosság 4948-20-as évekből származó fondjának egy részét választották. A leltári kartonok elkészítésének munkáját a dolgozószobában végezték. Mivel a levéltári anyagok rossz állapotban voltak a karton elkészítése után a kötegeket újra kellett rendezni és összefűzni. Bár a levéltár technikai dolgozóját a fondképző strukturajának határozatlan volta némileg akadályozta, mégis a munka mái' a második napon rendesen folyt és a dolgozó ritkán kért tanácsot. Összesen 257 leltári karion készült, - erre a munkára 46 munkaórára volt szükség -, s egyidejűleg a borítólapon és a kartonokon egyaránt feltüntették a kezdő ós végső dátumokat. A leltározás befejezése után a javítások elvégzésére a fonddal való munkába bevontak egy második dolgozót is. v A kartonok válogatása és rendezése 2 órát vett igénybe és nem járt nehézséggel. A legmunkaigényesebb az őrzési egységei; kialakítása, a bélyegző ráütése és a kötegeli elkészítése volt. Ezekre a munkanemekre 49 munkaórát fordítottak. Végeredményben tehát több mint 5 munkaórát takarítottak meg. A mai normák szerint ui. 257 őrzési egység feldolgozása (kivéve a javitást) 24.3 munkaórát igényelne. A tambovi területi történelmi levéltár hasonló tapasztalatokat szerzett. E célra a tambovi kormányzósági levéltár 498 őrzési egységből álló fondját választották. A leltározási munkát tapasztalt levéltári technikai dolgozóra bizták. aki araellett, hogy a kisegítő munkákat. - beleértve a hordást is - elvégezte, naponta átlagosan 90-400 kartont készített. A másik dolgozó a leltározó nyomán, a kartonokon levő megjegyzések alapján javította az őrzési egységeket. A leltározás befejeztével a rangidős levéltári technikai dolgozó rendezte a kartonokat 473