Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Rosztiszlav Alexandrovics Lavrov, a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet Archívuma helyettes vezetőjének magyarországi előadásai: 1. A levéltári munkamódszerek néhány problémája: 2. A dokumentumanyag technikai megőrzése / 12–37. o.
papír pórusait eltömik és fokozatosan megsemmisítik a papírlapot, mivel a robtokat porhanyositJák. Ha például a kormot nézzük, egy nagyvárosban (?ittsburg) évente 1 km -re 36,7 összesen 752 tonna korom hullik. Ez a mennyiség elegendő volna 160 km 2 terület 2 réteg festékkel való be festéséhez. Leningrádban 1 km -re évente 20ü tonna szilárd anyag hullik - évente 76 Ó50 tonna teljes mennyiségben. A szerves porrostok, pókháló, stb. ráadásul még biológiai kórokozók terjesztésének veszélyével is fenyegetnek. Grösel német tudós szerint *a por a rovarok igazi táptalajai. A fentiekből nyilvánvaló,, hogy rendkívül fontos a levegő megtisztítása a vegyi és fizikai ada lékoktól. Vizsgáljuk most a levegőnek, ennek a dokumentumot állandóan körülvevő közegnek hatását más szempontból. A dokumentumra igen nagy hatással van a levegő nedvessége és hőmérsékle íének Ingadozása. A levegő relatív nedvességének gyakori ingadozása az idők folyamán a papír tartósságát erősen csökkenti. A relaüv nedvesség másik igen fontos szerepe az, hogy a mikroorganizmusok életműködésére hatást gyakorol. Ha a relatív nedvesség 75-8Ü % fölé emelkedik, a dckumenturnanyagon penész fejlődhet, amely a könyvek és dokumentumok ádáz ellensége. v 3, A dokumentumok biológiai kórokozói (rovarok* penész, rágcsálók) a dokumentumokon Jól látható károkat okoznak, amelyeket általában lehetetlen teljesen megszüntetni és a dokumentumot hely reá Uita ni. A rovarok és rágcsálók megeszik, porráörllk a dokumentum anyagát. A penész azonkívül, hogy megsemmisíti a dokumentumot, mert abból táplálkozik, ráadásul még nyálkássá teszi a papirost, ennek következtében a lapok összeragadnak. Emellett életműködésük közben termékeket választanak ki, amelyek helyrehozhatatlanul megfestik a papírt és ezenkívül általában savasak, s így a papiros további romlását okozzák (még a penész eltávolítása után Is). A rovarok, penész, rágcsálók megdöbbentő szaporodása még veszélyesebbé tessi megje lenesüket a levéltárban. « Az úgynevezett «kenyérbogár», ez az erősen elterjedt kártevő, évente négyszer szaporodik, Ha azt számítjuk, hogy csak a peték 80 %*& marad életben és fejlődik ki, akkor egy pár évente 1 600 000 db-ra szaporodhat! Az elemi csapások okozta károkon kívül -- tüz f áradás, íöldrengés, ellenséges támadás *• rá kell mutatnunk a dokumentumokat veszélyeztető még egy fontos tényesöre, - a levéltár dolgo zóinak és a kutatóknak a dokumentumokkal való helytelen bánásmódjára, A dokumentumok szakszerűtlen kezelése rövid időn beiül nagyobb kárt okozhat, mint évekig a raktárban való tárolásuk (még akkor is, ha a raktárviszonyok nem a legkitűnőbbek). A szakszerűtlen kezelés oka a dokumentumok megőrzési szabályának nem ismerése vagy a dokumentumok lelkiismeretlen kezelése. A levéltárak dolgozói természetesen nem eshetnek ezekbe a hibákba. IV, A dokumentumanyag megóvásának módszerei Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a dokumentumot alkotó anyagok mennyire érzékenyek, hány tényező hat puszíitóan rájuk. Egyrészt az anyagok érzékenysége és a rájuk ható számos ártalmas tényező, másrészt a dokumentum nagyszerű hivatása (az emberi gondolat hodrozója lévén), igen fontossá teszt a levéltárak és könyvtárak anyagának megőrzésére irányuló munkát. A dokumentumok megőrzésének kérdése két részre bontható: a ^konzerválásra* és a •restaurálásra*. 84