Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Rosztiszlav Alexandrovics Lavrov, a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet Archívuma helyettes vezetőjének magyarországi előadásai: 1. A levéltári munkamódszerek néhány problémája: 2. A dokumentumanyag technikai megőrzése / 12–37. o.

Sok módszer szolgál könyveink és dokumentumaink hosszú időre való megőrzésére, csak helyesen kell megszervezni ezt a munkát, kellő figyelmet keli rá fordítani, A levéltárak, könyvtá rak és muzeumok dolgozói pedig sajátítsák el azok alapanyagaira, megőrzésükre ható tényezőkre és káros behatásoktól való megóvásukra vonatkozó ismereteket. III. A dokumentumanyag romlását, pusztulását előidéző tényezők Mielőtt rátérnénk a megóvás módjaira, ismertetnünk kell a dokumentumok romlását eredményező káros tényezőket. Csupán a levéltárakról fogunk beszélni, s nem érintjük a dokumentum előzetes sorsát, amely azonban természetesen szintén döntő szerepet játszik. 4. A fény rendkívül nagy kárt okozhat a papírnak (különösen az ibolyántúli sugarak), mivel a papírnak a napfény hatására beálló sárgulását a fénynek a papír ragasztásában okozott vegyi reakciói okozzák. Ezek a reakciók a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának emelkedésével gyorsulnak, A papír vasső tartalma szintén sárgulást okoz a fény hatására. Maga a papir sárgulása azt jelzi, hogy vagy ragasztása, vagy a papir le nem kötött töltőanyagai és alapanyagai romlanak. Ez a romlás megállapíthatatlan. 2. A dokumentumra ható tényezők egyike sem vizsgálható a környező levegő hatásának mellőzésével,, , A levegő állandó alkatrészén, az oxigénen kivül, számos gázt is tartalmaz, melyek a dokumentumra rom&oló hatást gyakorolnak. A papírra legjobban a kéngáz hat, amelynek jelenlétét a városok levegőjében a kőszénnel való fűtés okozza. Az SO -nek (kéndioxid) a papírra való hatását vizsgálva megállapították, hogy ha 1 000 üüO rész levegő 2-9 rész SO A tartalmaz, a papir szakítószilárdsága 10 nap alatt 30-40 %-kai romlik és a papir savtartalma erősen nő. Amint látjuk, jelentéktelen SO mennyiség rövid időn belül hatalmas romlást okoz. Az ipari városok levegőjében viszont igen sok SO -t találunk. így pl. a statisztikai adatok azt mutatják, hogy Amerika városaiban 4 000 000 egység levegőre ü„2-^3 egység SO jut. Ez az arány érthetőbbé válik, ha meggondoljuk, hogy például New Yorkban a 80 % H SO -re 1 kénsav) átszámi2 4 tott kéngáz 24 óránként 1300 tonnányi mennyiségben fejlődik, - ha csupán a kőszénnel való fűtést nézzük, Londonra 200-300 tonna, Philadelphiára 83 t, Glasgowra pedig 494 t jut. Egyes kutatók azt állítják, hogy ha a Pittsburg levegőjében kiválasztódó egész SO menynyiség a vasra hatna, akkor 4 év alatt 266 tonna vasat bontana lel és még nagyobb mennyiséget tenne használhatatlanná. Hogyan hat az SO V A papir porózus anyag, felülete könnyen abszorbeálja a különböző gázokat, nedvességet, fizikai adalékanyagokat Az SO a papiroson a levegő oxigénje és a vasoxidok hatására SO -má alakul és a nedvességgel kénsavat képez, amely nem illó,, ezért fokozatosan felhalmozódik a doku mentumban és megsemmisülését okozza. A íény„ hő és nedvesség mindig gyorsítja ezt a folyamatot Ki keli emelnünk, hogy a városok levegőjének erősen szennyeződött volta =•- az iparvállalatok füstje és a szén égéstermékei folytán - nemcsupán a dokumentumok és könyvek őrzési viszonyait rontja, hanem tetemesen rongálja a közhasználati tárgyakat, az építészet emlékeit sőt a város épületeit is (a leningrádi szobrok, pusztulása, az angol parlament épületéből 30 tonna követ kell évente kicserélni). E helyen nem foglalkozunk a levegőt szennyező egyéb fizikai anyagokkal, de meg kell említenünk, hogy a városok levegőjének a fizikai adalékanyagok okozta erős szennyeződése szintén igen komoly veszélyt jelent a dokumentumokra. Ezek az anyagok szennyezik a dokumentumot a 30