Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Rosztiszlav Alexandrovics Lavrov, a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet Archívuma helyettes vezetőjének magyarországi előadásai: 1. A levéltári munkamódszerek néhány problémája: 2. A dokumentumanyag technikai megőrzése / 12–37. o.

Ceruzák, n y o m d a festé

kek, i re g é p_s z a Ugo k Sok szöveget irnak ceruzával. A ceruza Irórésze a bél. A fekete grafitceruzák beíe grafit és agyag keveréke. A grafit - egy szénféleség - igen jól ellenáll a vegyi behatásoknak, ezért a ceruzává! írt szövegek jól állják a fényt és a levegő szennyeződéseit. A színes ceruzák bele fémes és szerves festékanyagokból, zsírtartalmú lágyító- :

~és -ragasz tóanyagokból áll. Mindezek az anyagok nem állják a fényt hőmérsékletet és nedvességet, ezért nem tartósak a színes ceruzával irt szövegek sem. Kétségtelen viszont, hogy a szines ceruzák anyaga jobban tapad a papírhoz, mint a fekete grafitceruzáké. A nyomdafestékek festőanyagból, kötőíolyadékból (olaj) és száritásgyorsitóböl állnak. A festőanyagok lehetnek szervesek és szervetlenek, természetesek és mesterségesek. A szines nyomtatásban az utóbb? Időben a mesterséges szerves pigmensek és festőlakkok olcsóságuk folytán kiszóritoták a természetes festékeket. A szerves festékeken alapuló tintákról elmondott hiányosságok vonatkoznak a mesterséges szerves festékeken alapuló nyomdafestékekre is. A fekete nyomdafestékekhez főleg kormot használnak, amely jól állja a fényt. Mig korábban kötőanyagként természetes olajokat használtak

6 melyek len-,- tungoiajból és egyéb gyorsan száradó olajokból készültek, addig az utóbbi időben, - a növényi olajok terén érezhető hiány következtében - egyre nagyobb mértékben használják a mesterséges, félig száradó és nem száradó olajokat (ásványi olajok, bitumen, hegedügyanta. sib.) A kötőanyagoknak ettől a különbözőségétől függ a nyomdafestéknek a papírhoz való tapadási módja is. Ha természetes olajokat használunk, oxidálódás után szilárd hártya-linoxin keletkezik, mely a szöveget a mechanikai és vegyi sérülésektől védi. A mesterséges olajok nem képeznek ilyen hártyát és csupán a festéknek a papirba való szivódását segitik elő. Ez természetesen csökkenti a szöveg tartósságát, a szöveg írás után sokáig olajos marad. v A géppel irt dokumentumok szövege a szalag színétől és a szalagot a kiszáradástól védő te ütő anyagoktól függően különböző taríósságu. Legtartósabbak a fekete festékkel, irt szövegek, melyek szenet, kormot tartalmaznak, a legkevésbé tartósak a színesek (szerves festékek). • A festék és papír kapcsolatának tartóssága erősen függ a kötőanyagtól. Ha a kötőanyag nem képes a szöveget, rögzíteni, akkor általánosságban elmondhatjuk, hogy a géppel írott szöveg és a papír kapcsolata kevésbé tartós mint tinta esetén. Ennek az az oka. hogy a festék a tintából oldott állapotban megy át a papírra és jói beszívódik, mig a gépírásos szöveg csak a felületre nyomódik. így nyilvánvaló, hogy a dokumentum nem eléggé tartós, mivel alapanyagai nem eléggé tartósak. Minél jobban közeledünk korunkhoz, annál kevésbé tartós a papír és annál kevésbé tartósak a szövegek írásához használatos anyagok. Viszont tetemesen olcsóbbodik a papir és iróesz közök ára, és hatalmas arányokban növekszik gyártásuk. Az emberiség igényeit a millió és millió tonna súlyban készülő olcsó papir eiégitl ki. Ez az óriási papírmennyiség nem készíthető rongy nyersanyagból, még akkor sem. ha erre az egész emberiség ruházatát fordítanánk, mert maga a ruha is egyre inkább pótanyagokból kéázül. Az olcsó papírfajták lehetővé tették, hogy az emberiség hatalmas lépést tegyen a kultúra ter Jedése terén. Helytelenek ezért azon polgári tudósok állításai,, mintha az olcsó papir megjelenése az emberiség számára történelmi ismereteink pusztulását jelentené, mert elpusztulnak a történei mét tükröző könyvek és dokumentumok. 29