Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Rosztiszlav Alexandrovics Lavrov, a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet Archívuma helyettes vezetőjének magyarországi előadásai: 1. A levéltári munkamódszerek néhány problémája: 2. A dokumentumanyag technikai megőrzése / 12–37. o.

meg, hogy a kérdés amit összegyűjtenek benne milyen terjedelmű.) Magyarországon használt ügyirat fogalom a Szovjetunióban nincs meg. A magyar ügyirat tehát egész más logalom, mint amit alatta a Szovjetunióban értenek. Az őrzési egységet miután leszámozták befűzik* lapszámozzák és záradékolják. - Egy őrzési egységben sok egyes irat van. Csak a klasszikusok iratainál alkot egy irat is külön őrzési egységet. Abban az esetben, ha egy őrzési egység anyaga esetleg tul vastag lenne, akkor ezt több részre osztják fel, de ezek mind azonos Őrzési egységi számot és azonos nevet viselnek. Az állami levéltárakban ma már 4--40 lapos őrzési egységeket nem alakitanaki az ügyvitelben még van ilyen (pl. a személyzeti anyagban) viszont mikor ezek levéltári megőrzésre kerülnek ott akkor abc rendben csoportosított vastagabb őrzési egységekbe vonják őket össze. BORSA IVÁN (LÜK) Van-e általános Irányelv szervek átszervezés folytán történő feloszlásának esetén az iratanyag kezelését illetőleg? Szétosztják-e a megszűnt illetve átalakított szerv teljes iratanyagát az utódok között vagy pedig valamelyik utódintézmény együtt tartja az egészet s a többi nála férhet hozzá az anyaghoz? Válasz: Régen ezen a téren voltak téves intézkedések, melyek sok hibának voltak okozói. Pl. a Népgazdasági Tanácsnak voltak minisztériumi hatáskörrel rendelkező főosztályai. Mikor a 20-as évek végén a Tanács megszűnt a helyén létesült egyes minisztériumok szétosztották a [ondót, tehát ma a Népgazdasági Tanács fondja nem létezik. Ez helytelen eljárás volt ós ma már másként cselekednek. Pl. A Kohóipari Minisztérium Vaskohászati ós Szlnesfémkohászatl minisztériumra oszlott szét. A régi minisztérium anyagából az Igazgatóságok anyagát elosztották a minisztériumok között, mert ez szakosított anyag volt. A többi központi anyagot azonban átadták e minisztériumok egyikének, amely ezt a szabályszerű 10 évig őrzi. s utána átadja a levéltárnak. OLTVAI FERENC (Szegedi Állami Levéltár) - •"• » •"'-»-*-? Előfordul-e az. hogy a különböző fokú szervek és levéltárak között elvész az iratanyag, s ha igen, akkor milyen büntetés Jár ezért? - A levéltárak tesznek-e különbséget a szervek között azok fontossága szerint? Válasz A gyakorlatban még nem volt példa Iratanyag elslkkasztására vagy megsemmisítésére. Egy 1939-1 rendelet szerint a szerv vezetője az iratanyagért büntetőjogilag felelős, A büntetőtörvénykönyvben konkrét paragrafus iratanyag megsemmisítése vagy elvesztése ügyében nincsen, s a bíróság az ilyen ügyeket egyedileg birálja el. - Minden szerv anyagára megvan a selejtezési jegyzék. Ha valamely szerv anyaga nem tartalmaz megőrzendő iratot, akkor ott mindent kiselejteznek. Ahol van megőrzendő anyag azt átadják a levéltárnak. Általában a falusi tanácsi szervek anyaga 3-5 év után nagy részében kiselejteztetik, ami azonban megmarad, azt gondosan megőrzik. +++ A DÜKUMENTUMANYAG TECHNIKAI MEGŐRZÉSE I. Bevezetés A dokumentumok és könyvek technikai megőrzése iránt már igen régóta tapasztalható érdeklődés. Már a XV-XVIU. század irodalmában találunk utasításokat a könyvek primitív restaurálására. A restaurálási eljárások igen sokáig kezdetlegesek maradtak,, a dokumentumanyag és könyvek kezelése terén a tudományos ismeretek hosszú Ideig gyérek voltak, ami igen sok történelmi dokumentum pusztulását okozta. Ez persze nem is volt véletlen. Oka általában a levéltárügy rossz helyzete, a dokumentumok történelmi Jelentőségének lebecsülése és a tudomány fejletlensége volt. Az első levéltárak az állami ügyiratokat, az állam kötelezettségeire vonatkozó és túlnyomórészt az állam vezetéséhez szük25